Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 6. szám

zétközi tudományos szerv nagyvárosi bizottságának. Megválasztott tiszteletbeli tagja a német Statisztikai Társaságnak, a Frankfurti Földrajzi és Statisztikai Társaságnak, az amerikai Stat. Társaságnak és végül maga a Nemzetközi Statisztikai Intézet is tiszteletbeli tagjává választja. A Nemzetközi Közegészégügyi és demográfiai kongresszus állandó bizottságának is tagja volt. Sok hazai tudományos egyesület választotta tiszteletbeli tagjainak sorába. Különösen közel állott szívéhez a Magyar Földrajzi Társaság és a Magyar Turista Szövetség. Előbbinek alelnöke és tiszteletbeli tagja, utóbbinak elnöke majd tiszteletbeli elnöke volt. Egyúttal a Magyar Turista Egyesület is díszelnökét veszítette benne. Á hazai idegenforgalmi mozgalmakban tevékeny részt vett és sok idegenforgalmi, turisztikai munkát írt vagy — másokkal együtt — szerkesztett. A világháború alatt a főváros tanácsa Reá bízta a város közélelmezésének nevezetesen a liszthivatalnak a megszervezését, amelyet hosszú időn át vezetett. (Pedig mennyivel szívesebben végzett volna tudományos munkát!) A világháború után mint a Nj^ugatmagyarországi Liga elnöke1 fejt ki nagy propagandisztikus munkásságot Nyugatmagyarország és főleg Sopron megtartása érdekében. Sikerekben — mint láttuk — bőven volt része. Mint statisztikust pedig az tölthette el örömmel, hogy a Magyar Statisztikai Társaság Alapitójának, Buday Lászlónak a halála után öt emelte az elnöki székbe. Mandátumát ismételten meghosszabbította a közgyűlés és így egyedüli volt az elnökök közt. aki hat éven át viselte tisztségét. Elnökségének ideje alatt az előadó ülések száma megszaporodott; tudtommal ő kezdeményezte a Társaság ünnepi üléseinek az ország nagyobb centrumaiban való tartását. Ezekre nagy passzióval járt el és a gondos elnöki megnyitókon kívül részt vett a vándorülés minden mozzanatában; a leggondosabb múzeumlátogató, nevezetességmegtekintő a Társaság szeretett „Guszti Bácsija" volt. ö tudta, hogy hol van egy szép, régi kapu és hogy honnan nyilik a legszebb városkép. Miskolcra is még az ö vezetése alatt jött le a Statisztikai Társaság. Elnöki megnyitójában nagy elismeréssel emlékezett meg a miskolci jogakadémiának a „vidéki" kereteiket ugyancsak meghaladó kultúrmunkásságáról. Tudományos munkásságáért külföldön és belföldön egyaránt sok elismerést kapott. Valószínű, hogy a ferencjózsefi II. osztályú polgári érdemkeresztnél és a kormányfőtanácsosságnál többre vette szeretett Sopron városának azon kitüntetését, amellyel díszpolgárává választotta. De vájjon bármily kitüntetés és elismertetés ért-e annyit az ő szemében, mint amennyit az a nagy és mély öröm, hogy élete müvének közvetlen családi körében is folytatódását láthatta? Szeme előtt fejlődött ki teljes értékű tatiszikussá, a Központi Statisztikai Hivatal egyetemi grádussal jutalmazott egyik oszlopává és büszkeségévé Lajos fia. „Viveant sequentes" — szerette mondani... * A rendelkezésre állónál több teret igényelne megállapítani Thirring Gusztáv helyét a nemzetközi és a magyar statisztika birodalmában. Ha azt mondjuk, hogy a statisztikának mint „tiszta tudománynak" volt fáradhatatlan, nagy eredményeket elérő munkása, már sokaktól elhatároltuk. Leginkább a Mayer, Levasseur, Beloch, Savorgnan, Würzburger, Kőrösy, Viz84