Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 3. szám - A közigazgatási bíráskodás problémái figyelemmel a közigazgatási bíróság kétfokúvá tételének szükségességére - A közigazgatási bíráskodás problémái, figyelemmel a közigazgatási bíróság kétfokúvá tételének szükségességére

mielőbbi eltörlését sürgették. A nemzeti szocialista szakférfiak többsége azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a közigazgatási bíróság nem áll ellentótben a nemzeti szocializmus, alapelveivel, azt lenn kell tartani. Sőt mozgalom indult meg ia tekintetben, hogy létesíteni kellene egy birodalmi (közigazgatási bíróságot (Reichsverwaltungsgericht-et) is, melynek hatásköre Németország egész területére kiterjedne. Ez az elgondozás meglehetősen régi keletű, keresztülvitelére azonban a közbejött háború miatt mai napig semi került sor. Ugyancsak a modern állam követelményeinek megfelelő külön közigazgatási bíróságot létesített 1896-ban a magyar törvényhozás is. Míg azonban a fent említett államok egytől egyig, mind két-, vagy többfokú közigazgatási bíróságot állítottak fel, addig nálunk csupán egyfokú a közigazgatási bíróság. Egyfokú annak ellenére, hogy az 1893-ban iHieronymi Károly belügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat, melyből később az 1896:XXVI. t. c. lett, a kétfokú közigazgatási bírósagot kívánta megvalósítani. S bár e javaslatot, mely szerint az elsőfokú közigazgatási bíróság elnöke: a főispán, tagjai pedig az alispán (polgármester), tiszti ügyész és a törvényhatósági bizottság által saját kebelléből választott 3 rendes és 3 póttag lettek volna, törvényhozásunk illetékes bizottsága általános helyesléssel fogadta, a kétfokú közigazgatási bíróság eszméje a plenáris tárgyaláson mégis hajótörést szervedéit két ok miatt. Egyrészt azért, mert e bíróság tagjai nem lettek volna körülbástyázva a bírói függetlenség kritériumaival, másrészt pedig azért, (mert e bíróság elnöke a főispán, tehát egy kimondottan politikai szerv lett volna. így 1896-ban egyelőre kútbaesett a kétfokú közigazgatási bíróság terve. Minhogy azonban 1896-ban csak próbaképen állították fel a közigazgatási bíróságot, annak kétfokúivá való fejlesztése 1896 után állandóan napirenden tartott problémája maradt a magyar közvéleménynek. Annál is inkább sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mert 1896 után egymás után jelentek meg a hatáskörit kiterjesztő jogszabályok, minek következtében a közigazgatási bíróság ügyköre tetemesen megnövekedett. Wlassics Gyula báró, a közigazgatási bíróság volt elnöke ennek orvosszeréül - a belügyminiszternek 1906-ban .adott szakvéleményében - az alsófokú közigazgatási bíróságok (felállítását jelölte meg. Egyszerű létszámszaporítással ugyanis ezen a téren — szerinte — célt érni nem lehet. 1912-ben készített is egy javaslatot — egyelőre ia pénzügyi közigazgatási bíróság felállítása, tárgyában. Kérőszava azonban a közben kitört világháború zajában süket fülekre talált. 1923-ban, a világháború rom jainak részbeni eütakarítása után került aztán újból szőnyegre ez a kérdés. Az ekkor készített miniszteri tervezet szerint mindazokban a városokban, ahol ítélőtáblák vannak, alsófokú közigazgatási bíróságot is létesíteni kellene. Ez 'ia bíróság három tagú tanácsban működne. A tanács elnöke a vezető állásban lévő közigazgatási tisztviselők közül kinevezés útján nyerné el tisztét. Tagjai pedig egy ítélőtáblabíró rangú bíró és egy olyan tag lennének, akit a székhelyén lakó iogi képesítésű egyének közül az érdekelt törvényhatóságok választanak. Ez a tervezet — sajnos — ismét csak javaslat maradt, törvényerőre azonban sohasem emttkedett. Pedig jól be lehetett volna illeszteni — 37