Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 3. szám - A közigazgatási bíráskodás problémái figyelemmel a közigazgatási bíróság kétfokúvá tételének szükségességére - A közigazgatási bíráskodás problémái, figyelemmel a közigazgatási bíróság kétfokúvá tételének szükségességére

az 1929-ben megvalósított közigazgatási reform alkáliméval — a jogorvosílati fórumok 'keretébe. Legújabban az 1933 :XV1. t. c. országgyűlési tárgyalása során Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter emelt szót az alsófokú közigazgatási bíróság felállítása érdlekében. Parlamenti beszédében ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: „A tárgyalás alatt lévő törvénynek, hogy úgy mondjam testvére, vele egy időben készült, de sajnos, fizikai okokból és sok más körülménytk miatt nem tudtam vele együtt benyújtani, de azt hiszem, legrövidebb idő alatt a t. Ház elé fog kerülni az alsófokú közigazgatási bíróság megszervezése. Röviden ismertetve elgondolásomat, az a szándékom, hogy a konteneiózus természetű ügyeket — éspedig szélesebb körben, mint eddig — végső fokon bíróilag intézhessem el. Ezért tervezem azt, hogy a kir. ítélőtáblákkal kapcsolatban állítsunk fel alsófokú közigazgatási bíróságokat szervezeti szempontból ugyanolyan elgondolás mellett, mint a mostani közigazgatási bíróságoknál, tehát felében közigazgatási és felében bírói tagokból". Sajnos, pénzügyi okokból kifolyólag ez az ígéret sem válhatott valóra, annak ellenére, hogy a közigazgatási bíróság kétfokúvá tételének szükségességét mindenki bellátja. Csak néhány számadatot hozok fel annak igazolására, hogy a jelenleg működő közigazgatási bíróság munkával való túlterheltsége mennyire aggasztó tüneteket mutat. Míg 1934. év végén 41.292, 1935. év végén 41.492, addig 1936. év végén már 43.197 volt a közigazgatási bíróságnál elintézetlenül maradt ügyek száma. A beérkező ügydarabok ezzel szemben ugyanezekben az években csökkenő tendenciát mutatnak, mert míg 1934-ben 34.631. 1935-ben 31.666, 1936-ban 32.768, addig 1937-ben már csak 27.853 ügydarab érkezett be. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, ha 2, 3, sőt sokszor 1 év is eltelik addig, amíg a közigazgatási bírósághoz intézett panasz elintézést nyer. E túlterheltségen — szerény nézetünk szerint — a bírói létszám emelésével csak ideig-óráig lehet segíteni. Végleges megoldási mód azonban ez nem lehet, különösen ha figyelembe veszszük, hogy a közigazgatási bíróság hatáskörét nemcsak hogy évenként, de úgyanazon évben többször is kiterjesztik. 1896 óta 44 év telt el. Ezalatt az idő alatt több, mint 70 hatáskörkiterjesztő jogszabályt bocsátottak ki. Ennek tudható be az, hogy a közigazgatási bíróság hatáskörébe ma már olyan ügyek is tartoznak, amelyek semmiképen sem bírnak akkora értékikel, hogy velük kúriai bírói rangban lévő bírák ötös tanácsban foglalkozzanak. Nem azt akarjuk ezzeli mondani, hogy a közigazgatási bíróság csak nagy ügyekben ítélkezzék. Hiszen általános irányzat az, hogy a bírói jogvédelmet a közigazgatási élet egész mezejére ki kell terjeszteni. Csupán azt, hogy ha a fejlődés útjára akarunk lépni, akkor gondoskodni kell egyúttal arról is, ami azt lehetővé teszi. Vagyis fel kell állítani az alsófokú közigazgatási hatóságot. De milyen legyen ennek a szervezete? Olyan, mint a jelenleg fennálló közigazgatási bíróságé, azzal az eltéréssel mégis, hogy e bíróság nem ötös, hanem olyan hármas tanácsokban ítélkezzék, amelyeknek tagjai ítélőtáblai bírói rangban lennének. A hármas tanácsokat egyébként — mjég alsófokú közigazgatási bíróság mellett is — bizonyos ügyekre vonatkozólag a jelenleg fennálló közigazgatási bíróságnál is rendszeresíteni 38