Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 3. szám - A közigazgatási bíráskodás problémái figyelemmel a közigazgatási bíróság kétfokúvá tételének szükségességére - A közigazgatási bíráskodás problémái, figyelemmel a közigazgatási bíróság kétfokúvá tételének szükségességére

Mielőtt azonban ezt a kérdést bonckés alá venném, röviden ismertetni kívánom a közigazgatási bíróság felállítására irányuló törekvések történeti előzményeit. A közigazgatási bíróság az abszolutizmus reakciójaként jött létre. Kialakulásának gyökerei (tehát az abszolutizmus korára nyúlnak vissza. Az abszolutizmusnak a történelem folyamán bárom megjelenési formájával találkozunk, ú. m. a felekezeti abszolutizmussal, az udvari abszolutizmussal és a felvilágosodott abszolutizmussal. Mind a hármat a szabadság teljes hiánya jellemzi. így ismeretien fogalom volt a szabadság VIII. Henrik angol király birodalmában, honnan a felekezeti abszolutizmus idején épen azért hajóztak ki ia katolikus emancipációt ellenző vallásüldözöttek Amerikába, mert úgy gondolták, hogy ott nemcsak felekezeti, de alkotmányjogi vonatkozásban is szabadabban folytathatják életüket. De nem volt szabadság sem jogi, sem politikai értelemben az udvari abszolutizmus idején sem. Utalok itt XIV. Lajos francia király XVIII. századbeli Franciaországára, ahol a széleskörű jogosítványokkal felruházott közszolgálati alkalmazottak a polgárokkal szemben az állami szuverenitás egy-egy önállósult sziklájának tekintették magukat. Nem kevésbbé volt azonban más a helyzet a felvilágosodott abszolutizmus korában sem. I. Frigyes Vilmos porosz király híres hivaitalnokserege óramű pontossággal végezte ugyan a rábízott teendőket, de példátlan hatalommal is volt felruházva. Ez a hatalom később még hivatali bürokráciával is párosult. El lehet képzelni, hogy ilyen állapotok mellett milyen ellenvetésnek lehetett helye a polgárok részéről egy-egy rájuk nézve sérelmes határozattal szemben. IMég szólásszabadságuk sem völt, nemhogy panaszjoguk lett volna. Ilyen körülmények között nem csoda, ha, az emberek milliói vágytak a szabadság után. Vágytak egy olyan fórum létesítése után, amely a végrehajtó hatalom szerveinek az állampolgárok érdekeibe ütköző határozatai felett igazságot szolgáltatott volna. Ilyenről azonban az abszolutizmus korában legfeljebb csak álmodni lehetett. Felállítását sürgetni ellenben egyenlő lett volna a hazaárulással. E dezolált állapotokból a helyes kibontakozást az alkotmányosság elveinek lassú térfoglalása hozta magával. Hogy azonban az alkotmányosság elvei uralomra juthassanak, forradalmaknak kellett kitörniök. Ezek részben véráldozatot kívánó fizikai forradalmak, részben pedig szellemi forradalmak voltak. A véráldozatot kívánó fizikai forradalmak európai előfutára az 1789iki nagy francia forradalom volt. Ez a szabadság, egyenlőség és testvériség elvei mellett az alkotmányosság keretei között egy demokratikus állam megvalósításáért küzdött. Minthogy pedig a szabadság kivívására irányuló első forradalmi törekvések Franciaországban voltak észlelhetők, Franciaországban találkozunk először az ahhoz fűződő alkotmányjogi intézmények történeti kialakulásával is. így Franciaországban hívták életre legelőször Európában a közigazgatási bíróságot is 1799-ben. A jogállam eszméjéért küzdő szellemi forradalmak európai hazája pedig Németország volt. A közszolgálati alkalmazottak — mint fentebb is említettük már — 34