Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Magyarország vármegyei területi beosztása reformjának szükségszerűsége

Az éghajlattal rokonhatású és éppen olyan nagy horderejű a határok kérdése. A határok egyenesen kínálással voltak arra, hogy az egyes nemzetek mint individuumok bontakozhattak ikl A nemzet éppen az emberiség egyede és éppen a népvándorlás mutatja, hogy milyen fontosai, a határok, mert a zűrzavaros állapotok mellett a, kaotikus embertömeg egyedekhez iparkodott jutni. A határok adtak formát ezen konglomerált tömegnek és az ez országban talált határokon belül jönnek létre a nemzetiségi egyedek. Magyarország a lehető legerősebb fékvésű áilam volt, melyhez e tekintetben Európában nem volt fogható. Téhát az éghajlaton kívül a természeti határok kitűnősége tette ezt az országot egységessé és erőssé. Az ország határát legjelentékenyebb részben a Kárpátok óriási bércei alkotják, melyek az országot északon, kéieten és délen Orsiováig körülveszik és megmutatják már Magyarország misszióját is. A Kárpátok hegy i áncola'ta kitűnő katonai, stratégiai védvonalat nyújt, de az igen jól elosztott hágók kereskedelmi szempontból is sokat jelentenek Magyarországnak. Különösen sokat jelentenek a jablunkai, a két szepesi, de főleg a szepesófalvai átjáró a kereskedelem és 'kultúra szempontjából. A legértékesebb volt ezek iközül a szepesófalvai átjáró, mivel itt volt a kereskedelmi összeköttetés a legélénkebb ós a legtöbb harmincadvám itt folyt be és az ezen hágón átvezető kereskedelem egyenesen az Északi-tengerig vezetett, úgy, hogy Danzigot akkor általában Magyarország tengeri kikötőjének nevezték és tekintették. Ezek az említett hágók ia kereskedelem révén a kultúra közvetítői is. A felvidéki, sőt az erdélyi szász patinás német kultúra, a városok kialakulása, bányaművelés, a monumentális építkezés és a városi jogrendszerek, a szepesi jogkönyv és a selmeci bányajog és városaink egész jogi berendezése e hágók közvetítésével jött létre és származott át hazánkba,. A duklai, vereckei és az erdélyi szorosok, mint a tölgyesi, gyimiesi és borgói, már egész más jelentőséggel bírnak az ország konfigurációja szemszögéből Ezek már nem a kereskedelem és kúitúra közvetítői, hanem az ország kapui, melyeken át bejöttek a honfoglaló magyarok és melyeken át az ország ezer esztendős múltjában számos támadásnak volt kitéve A kunok, mongolok, litvánok, lengyelek, oroszok mind e kapukon át özönlenek be aiz országba és innét fenyegetik a magyarságot, mint a nyugati keresztyénség mentsvárát, mint a piropugnaculum Christianismi-t. Magyarország ezen természetes határai mellett Erdély területe a Meszes és Bihar-hegység révén némileg elkülönül az országtól és ennek következménye volt, hogy Erdély tényleg bizonyos mértékig szeparatív életet élt. Katonai, stratégiai szempontból Erdély területe Magyarországnak mindig legfontosabb részét alkotta és innét van, hogy egyes királyok, mint pl. Miksa, Rudolf mindig csak fiktív uralkodói Magyarországniak, míg Erdélyt el nem foglalják. A Habsburgok kezdettől felismerik Erdély stratégiai jelentőségét és nem nyugosznak addig, míg 1690-ben meg nem sízerzik maguknak. Utóbb mutatkozik ugyan egy újabb szeparatisztikus törekvés és II. Rákóczi Ferenc a legitimitás címén újra 'kérdésbe hozza Erdély birtokát és a maga számárai követeli azt. Minden közeledési 2