Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A büntetőjog és a büntető eljárásjog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

A büntetőjog és a büntető eljárásjog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938*igIrta: Hacker Ervin dr. miskolci jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár I. Ha csonka hazánkban a világháború befejezése óta 1938 végéig büntetőjogi téren megalkotott törvényeket szemügyre vesszük, ú#y megállapítható, hogy törvényhozásunkat azoknak megalkotásánál főleg két törekvés vezérelte. A világháborúval kapcsolatosan, az azt követő években megnyilvánult események nagyon is szükségessé tették, hogy a közrendet és csonka hazánk gazdasági rendjét fenyegető törekvésekkel szemben gát állíttassék. Ezeket figyelembe véve, törvényhozási alkotásainkat elsősorban az a törekvés vezérelte, hogy általuk a közrend általában és gazdasági téren is tökéletesen biztosíttassák, ami — főként az azóta megalkotott törvények segítségével — teljesen sikerült is. A másik irányú törekvés a világháborút követő bűnügyi aetiológiai megállapításokkal áll összefüggésben. A bűnügyi statisztikai megállapítások a legtöbb országban, de különösen hazánkban arról tettek tanúságot, hogy a közrendet, különösen a vagyon elleni bűncselekmények szempontjából, elsősorban a visszaeső, hivatásos bűntettesek kriminalitásától kell félteni. Amint erre más helyütt már ismételten utaltunk1), nálunk a helyzet az, hogy a megelőzőleg háromszornál többször büntetve volt elítélteknek abszolút száma 1921-ben 207, 1937-ben pedig 4,271 volt; százalékos része az összes elítéltek sorában 0.6%-ról 8.1%-ra emelkedett; 100.000 12 éven felüli egyénre esett ilyen elítélt 1921-ben 4, ellenben 1937-ben 64; ezekből a számokból tehát nyilvánvaló lesz, hogy *) Lásd: Szerző, Magyarország kriminalitása az 1925—1934. években, Magyar Statisztikai Szemle, 1937 (15.). évf., különösen 751. s köv. old., — A viszszaeső bűntettesek kriminalitása és szigorított dologházba való utalásuk, Miskolci Jogászélet 14 (1938). évf., különösen 13. old., továbbá A rendőreink elleni merényleteknek bűnügyi aetiológiai okai, Jogállam, 37 (1938). évf., különösen 279. old. Az itt hivatkozott legújabb abszolút számokat lásd a Magyar Statisztikai Évkönyv, Uj folyam 45 (1937.). kötet 381. oldalán. 44