Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)
1939 / 1-5. szám - A büntetőjog és a büntető eljárásjog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig
ezen visszaeső bűntevőknek nemcsak abszolút száma, hanem százalékos része és bűnözési arányszáma is ezen időszak alatt sokszorosra emelkedett. Törvényhozásunk éppen erre való tekintettel alkotta meg az 1928. évi X. törvénycikket és iktatta be a büntetési szankciók sorába a szigorított dologház intézményét, azt az intézkedést, amely a világszerte tett tapasztalat szerint a legalkalmasabb eszköz az ilyen hivatásos bűntettesek megrendszabályozására és ártalmatlanná tételére. Sajnos, bírói gyakorlatunk ezen a téren nem egészen helyes; bár tudatában vagyunk annak, hogy a büntető represszió más eszköze is alkalmazható, mégis vitán kívül áll, hogy — törvényhozásunk szellemének megfelelően is — a szigorított dologházba való utalás a legalkalmasabb; ennek ellenére, bár a jelzett törvény megalkotása után, 1929-ben az ilyen elítélt 1,257 bűntettesből 131, vagyis 10.4% utaltatott be a szigorított dolgházba, 1937-ben a 4,271 ilyen elítéltből már csak 161, tehát csak 3.7%. A számok változása, amint ezt évről-évre láthatjuk, nem hirtelen változó, hanem következetes és fokozatos, ami bizonyos állandó tendenciáról tesz tanúbizonyságot. Nem a törvényhozásunkon, hanem elsősorban bírói gyakorlaton mult tehát, hogy a visszaesők ellen folytatott küzdelmet nálunk nem koronázta siker. II. De lássuk most a jelzett időszak alatt megalkotott anyagi büntetőjogi jellegű törvényhozási alkotásokat. Időbeli sorrendben véve őket, a következők tartalmaznak anyagi büntetőjogi jellegű intézkedéseket: 1. az 1920. évi 1. t. c. az alkotmányosság helyreállításáról; 2. az 1920. évi 15. t. c. az árdrágító visszaélésekről; 3. az 1921. évi 3. t. c. az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről; 4. az 1921. évi 22. t. c. a védjegyek oltalmáról; 5. az 1921. évi 43. t. c. a hazaárulók felelősségéről; 6. az 1921. évi 49. t. c. a m. kir. honvédségről; 7. az 1921. évi 54. t. c. a szerzői jogról; 8. az 1922. évi 11. t. c. a trianoni békeszerződés katonai rendelkezéseiben foglalt tilalmak végrehajtásáról; 9. az 1922. évi 26. t. c. a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről; 10. az 1923. évi 5. t. c. a tisztességtelen versenyről; 11. az 1923. évi 8. t. c. a biztosítási magánvállalatok állami felügyeletéről; 12. az 1924. évi 5. t. c. a Magyar Nemzeti Bank szabadalmáról; 13. az 1924. évi 15. t. c. a robbantószer előállításával, stb. elkövetett bűncselekményekről; 14. az 1925. évi 19. t. c. a nőkkel és gyermekekkel űzött kereskedés elnyomásáról; 15. az 1925. évi 26. t. c. az országgyűlési képviselők választásáról; 16. az 1927. évi 9. t. c. a belvízi hajók lajstromozásáról; 17. az 1928. évi 10. t. c. a II. büntető novella; 45