Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A közigazgatási jog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

kisközségekben pedig a bíró, a másod- vagy törvénybíró, legalább két tanácsbeli, a körjegyző, körorvos és körgyám. A megyei város elöljáróit — a polgármester kivételével — életfogytiglanra választja a képviselőtestület. A polgármester választása pedig 10 évre szól. (1929 : XXX. t. c.) Nagyközségekben a bírót, a tanácsbelieket és a közgyámot 3 évre választja a választóközönség, a községi és körorvost a belügyminiszter nevezi ki, a jegyzőt és a községi állatorvost pedig a képviselőtestület élethossziglan választja. Kisközségekben a bírót és a tanácsbelieket 3 évre választja a választóközönség, a körjegyzőt és a körgyámot pedig élethossziglan, illetve 3 évre választja a képviselőtestület. Községi választójogi kérdésekben elsőfokú határozó szerv az igazoló választmány. Ez 4 tagból áll. Elnöke a főszolgabíró, illetve megyei városokban az alispán. Határozatai ellen a kisgyűléshez lehet fellebbezni. Ügy a megyei és városi törvényhatósági bizottság, mint a megyei városi és községi képviselőtestület jogosult szabályrendeleteket alkotni. Ezeket, amennyiben a törvényhatósági bizottság alkotta őket, az illetékes miniszterhez, amennyiben viszont a képviselőtestület alkotta őket, a megyei törvényhatósághoz kell végleges jóváhagyás végett felterjeszteni. Korlát a kis- és nagyközségekre nézve csak annyiban áll fenn, hogy ezek büntetőjogi statútumokat nem alkothatnak. Közigazgatásunk felső-, közép- és alsófokú szerveinek vázlatszerű tárgyalása után áttérünk a közigazgatási hatóságok előtti eljárás és a közszolgálati alkalmazottak jogai és kötelességei azon részeinek rövid ismertetésére, melyek 1918 óta lényegesebb változáson mentek keresztül. Az 1929 : XXX. t. c. csaknem teljes mértékben hatályon kívül helyezte a közigazgatási hatóságok előtti eljárás addigi (1901 : XX. t. c.) módját és új eljárási szabályokat léptetett életbe. Ezek a hatósági fokozatok, a jogorvoslatok és egyéb eljárási szabályok (érintkezés a hatóságok között, hatáskör és illetékesség) tekintetében tartalmaznak újításokat. Ugyancsak megváltoztatta az 1929 : XXX. t. c. a közigazgatási kihágások feletti büntetőbíráskodás addigi rendszerét is s újból szabályozta a következő kérdéseket: 1. a hatósági fokozatok kérdése kihágási ügyekben, 2, a fellebbvitel korlátozása és 3. a kihágási tanács. A hatósági fokozatok kérdését a törvény az 1901 : XX. t. c. elvei szerint oldja meg. Változtatásokat csupán annyiban eszközölt rajtuk, amennyiben azokat a törvényhatósági közigazgatásunk körében életbeléptetett reformok szükségessé tették. Üdvös újítása a törvénynek, hogy a rendőri kihágások harmadfokú elbírálását az ú. n. kihágási tanács szervezése útján egységessé tette. A közszolgálat jogát, amely azon közszolgálati alkalmazottak közigazgatási helyzetével foglalkozik, akik a közigazgatás szerveit megszemélyesítik, szintén alapvetően módosították 1918 óta kibocsátott jog23