Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A közigazgatási jog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

szabályaink. Sajnos azonban mai napig sem tudtuk elérni azt, hogy közszolgálati alkalmazottaink összes jogszabályait egy egységes törvény kimerítően szabályozta volna. Vagyis nincsen szolgálati pragmatikánk. A bírák felelősségéről (1871 : VIII. t. a), az államvasúti szolgálati rend­tartásról (1914 :XVII. t. c.), a tanügyi személyzet (1935 : VI. t. c.) és az önkormányzati tisztviselők (1929 : XXX. t. c.) fegyelmi eljárásáról vannak törvényes rendelkezéseink, de az alkalmazottak túlnyomó ré­szének szolgálati jogviszonyairól vagy egyáltalán nincsenek, vagy csak hézagos rendelkezéseink vannak. Azt, hogy állami és önkormányzati tisztviselőként kit lehet alkal­mazni, általánosan és a különös kellékeket illetően az 1883 : I. t. c, vala­mint az ezt kiegészítő és módosító 1934 : I. t. c. állapítja meg. Ezek szerint az alkalmazás általános kellékei: 1. a magyar állampolgárság. 2. az önjogúság, 3. a büntetlen előélet, 4. az erkölcsi kifogástalanság­végül 5. a megfelelő szakképzettség; különös kellékei pedig: 1. fogal­mazói szakban a tudori oklevél, 2. bíráknál és ügvészeknél az egységes ügvvédi és bírói vizsga (1913 : LIII. t. c), 3. külügyi tisztviselőknél a külügyi fogalmazói vizsga, 4. a külön szakképzettséghez kötött állások­nál a megkívánt szakképzettség megszerzése, 5. pénztári szaknál a kö­zépiskolai érettségi vizsga, 6. számvevőknél az államszámviteltani vizsga, 7. kezelőknél a közép- vagy polgári iskola négv osztályának elvégzése. A közszolgálati alkalmazottakat osztályozva, vannak: tisztviselők (fogalmazási, segéd és kezelő), díjnokok és altisztek. Az állami és önkormányzati alkalmazottak kötelességei: a hűség, az engedelmesség, az erkölcsös élet, a hivatali teendők pontos ellátása, a hivatali titok megőrzése, a szolgálati felsőbbséggel és az alattvalókká! szembeni megfelelő bánásmód, udvariasság a felekkel szemben, végül a székhelyen való lakás. Ha valamely közszolgálati alkalmazott e kötelezettségeknek ön­szántából nem tesz eleget, vagy a szolgálatra képtelennek mutatkozik, fegyelmi alá vonható. Az állami alkalmazottakra vonatkozó fegyelmi szabályok 1918 előtt keletkeztek, ezekkel tehát itt most nem foglalkozunk. Legfeljebb az 1936 : III. t. c.-et említjük meg, mely lényegtelen módosításokat tartal­maz a bírák és ügyészek fegyelmi eljárásával kapcsolatban. Ellenben gyökeresen megváltoztak az önkormányzati tisztviselők elleni fegyelmi eljárás 1918 előtti szabályai. Az új jogforrás idevonatkozólag is az 1929: XXX. t. c. Nézzük e törvény fontosabb rendelkezéseit. Fegyelmi eljárás indítható az önkormányzati tisztviselő ellen, ha 1 nem, vagy hanyagul teljesíti szolgálatát, 2. ha a tisztviselői állás te­kintélye csorbíttatik, vagy ha az illető tiszteletre vagy bizalomra érdem­telenné válik, végül 3. ha a tisztviselő elveszti cselekvőképességét, testi vagy lelki fogyatkozása miatt munkaképességét, vagy egyéb okból ki­folyólag munkaképtelenné válik. A fegyelmi eljárás vagy saját kérelemre indul meg, vagy feljelen­24 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom