Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 6. szám - A vadászati törvény revíziójához

hoz fordult e kérdés tisztázása végett. Thököly felvilágosította öl a transmutatio felől s mutatóba egy darab rézzé változott vasat is küldött néki. Az aranycsinálás mesterségével a hatalmasok is megpróbálkoztak, hogy pénzszükségükön enyhítsenek. így a késmárki Laszky Albert, Késmárk volt hatalmas várura, miután eltékozolta vagyonát, két angliai kalandort (Johann Dee és Eduárd Kelley) hozatott udvarába, hogy aranyat állítsanak elő, ehelyett azonban e szélhámosok mindenéből kifosztották s nyomorba döntötték. Érdekes Schmotzky András lengyel származású, Iglón letelepült orgonista alakja, kinek alchimista receptkönyve szintén feltalálható a késmárk lic. könyvtárában. Ő az alchimia homályos fogalmait magyarázza, az életelixir, bölcsek köve, stb. mibenlétét adja a fémek, kövek, növényeknek egymásra s az emberekre gyakorolt hatását írja le. Könyvének értékes része orvosi vonatkozású, de ebben tapasztalati orvosi tanácsok és misztikus jelek, babona és reális elem tarka összevisszaságban találhatók. Más orvosok is folyamodtak természetfeletti erőkhöz, hogy gyógyításuk eredményes legyen, így Fröhlich Dávid Késmárkon és Doktor Christian ab Hortis, mindketten alchimisták és mások is. Külön érdekes fejezete a munkának a kincskeresőkről szóló rész. A környékbeli lakosságban szinte kiirthatatlanul élt a hit, hogy a MagasTátra bércei kincseket rejtenek és sokféle regényes, babonás útja-módja van annak, hogy valaki hozzájuthasson. A Magas-Novy barlangja falán egy, előttünk megfejthetetlen jel látható bevésve, melyet Győrffy prof. vázlata nyomán közöl a szerző s mely bizonyára kincskeresőknek szolgált útmutatásul. 2. Das rote Kloster und Fráter Cyprianus, — Lipták másik tanulmánya is felette érdekes és figyelemreméltó kultúrképet nyújt a Szepesség egyik híres kolostoráról, amely közvetlenül a Dunajec partján, az imponáló Koronahegy tövében fekszik. Ma alig néhány fal dacol még a múlandósággal, a templom, néhány cella, az óratorony s a templom régi belső felszereléséből alig maradt más, mint a 15. századbeli fafeszület. A kolostort a Berzeviczy-családból eredő Kokos mester alapította a 14. században, kit bírói ítélet kötelezett arra, hogy tekintélyes pénzbünetésen és kegyhelyekre való zaráiídokláson kívül 4000 misét mondasson és hat kolostort alapítson Görgey Fridericus lelki üdveért, kit megölt. A kolostort 1330-ban kezdték építeni a karthauziak, kiket Kokos földekkel, birtokokkal ajándékozott meg. Utóbb Nagy Lajos és Hedvig lengyel királynő szőlőket, értékes jogokat ajándékozott nekik s minthogy a halászati jog a barátokat illette a Dunajecen, csakhamar jólét kapott lábra a Vörös Klastromban. A virágzás évei azonban nem soká tartottak, mert a husszita betörések miatt a kolostor sokat szenvedett; a hussziták feldúlták, kirabolták a klastromot, a barátokat kipusztították, a priort fogságba hurcolták. Giskra és Axamith a Vörös Klastrom-beli s a menedékkői karthauziakat is rabolták és sarcolták, csak Mátyás idejében virradtak rájuk jobb idők, de a reformáció, majd a zavaros politikai viszonyok miatt a kolostor teljesen lehanyatlott, a barátok szétszéledtek s az 330