Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A polgári perrendtartás alakulása a volt cseh megszállt területen 1918-tól 1938-ig

ros határidőn belül írásban vagy szóval ellentmondást adhat be, amelyet nem kell indokolnia. A Pp. 596. §-ához az 1930. évi 130. sz. törv. IV. cikke további be­kezdéseként a következő rendelkezést fűzte: Az ellentmondás beadására szabott határidő letelte után a fizetési meghagyásnak, ha nem támadták meg ellentmondással, ugyanaz a ha­tálya van, mint a jogerős ítéletnek és az általános szabályok szerint per­újításnak van ellene helye. (A Csonkaországban lásd a Te. 52. §-át.) A Pp. 597. és 598. §§-ait, és a 600. §. 1. bekezdését hatályon kívül helyezte az 1921. évi 161. sz. törv. I. cikke. (A Csonkaországban ugyanígy a Te. 52. §-a.) A Pp. 604. §-át hatályon kívül helyezte az 1928. évi 23. sz. törvény III. cikkének 9. pontja. (A Csonkaországban ugyanígy a Te. 52. §-a.) A Pp. 605. §-ának 2. bekezdését hatályon kívül helyezte az 1930. évi 130. sz. törv. IV. cikkének 2. pontja, b) A házassági perekben. A Pp. 639. §-át az 1921. évi 161. sz. törv. VII. cikkének 1. f) pontja és az 1928. évi 23. sz. törv. III. cikkének 12. pontja a következőképpen módosította: Ha mind a két fél, vagy egyikük csehszlovák állampolgár, a házas­ság semmisségének kimondását, megtámadását, felbontását és az ágytól és asztaltól való elválást tárgyazó perekben az illetékességet a házasfelek utolsó közös lakhelye állapítja meg. Ha a házasfelek utolsó közös lakhelye nem a Csehszolvák köztársa­ság területén volt, a keresetet az alperes általánosan illetékes bíróságá­nál, vagy ha ez nincs a belföldön, a felperes általánosan illetékes bíró­ságánál, ha azonban ez sincs a belföldön, a pozsonyi törvényszéknél kell beadni, ha a feleknek vagy az alperesnek Szlovákiában van községi illetősége, illetve az ungvári törvényszéknél, ha Kárpátalján van községi illetőségük. Ez a bírói illetékesség nem szűnik meg azáltal, hogy az egyik házas­fél a bontóokul szolgáló tény keletkezése után vagy ezelőtt vesztette el a csehszlovák állampolgárságot, vagy a községi illetőséget. Az e §-ban megállapított illetékesség kizárólagos. A Pp. 640. §-át az 1921. évi 161. sz. törvény VII. cikkének 2. g) pontja és az 1928. évi 23. sz. törv. III. cikkének 13. pontja a követ­kezőképpen módosította: Az e törvény hatályosságának területén községi illetőséggel bíró csehszlovák állampolgárnő, ha oly férfivel kötött házasságot, aki ezen államnak nem alattvalója, vagy nincs benne községi illetősége és férjét a házasság megkötése után a csehszlovák köztársaság területén kívül nem követte, a házasság semmisségének a kimondása vagy megtámadása végett annál a belföldi bíróságnál indíthat pert, amelynek területén férj­hezmenetele előtt utoljára lakott. Ha a nőnek a törvény hatályosságának a területén nincs ilyen lak­185

Next

/
Oldalképek
Tartalom