Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A polgári perrendtartás alakulása a volt cseh megszállt területen 1918-tól 1938-ig

helye, a pozsonyi, illetve az ungvári törvényszék illetékes, aszerint, hogy a nőnek Szlovákiában vagy a Kárpátalján van községi illetősége. Az e szakaszban megállapított bírói illetékesség kizárólagos. A Pp. 644. §-ához az 1921. évi 161. sz. törv. VII. cikkének 3. pontja azt rendeli, hogy házassági perekben nem. kell házasságvédőt kirendelni. (A Csonkaországban lásd a Te. 55. §-át.) A Pp. 645., 646., 647. §§-ait, a 651. §. 2. bekezdését, a 654. §-t, a 655. §. 1. bek. 1. mondatának első részét, a 667. §. utolsó bekezdését, a 682. §. utolsó bekezdésének utolsó mondatát és a 685. §. 3. bekezdésének első mondatát az 1921. évi 161. sz. törv. VII. cikkének 2. h) pontja és az 1928. évi 23. sz. törv. III. cikkének 14., 17. és 19. pontja törölte (az előzetes békéltetési eljárás teljes megszüntetése). A Pp. 674. §-ának 1. és 9. bekezdésében ennek megfelelően az 1928. évi 23. sz. törv. III. cikkének 15. pontja törölte ,,az előzetes békéltetés kérése" szavakat. A Pp. 684. §. (bontókereset külföldi bíróság elválasztó ítélete alapján) utolsó bekezdését az 1928. évi 23. sz. törv. III. cikkének 18. pontja olyképpen módosította, hogy a házasfelek különélése az 1894. évi XXXI. t. c. 99. §-a szerint ilyen esetben el nem rendelhető. c) A kiskorúság meghosszabbítása és a gondnokság alá helyezés iránti eljárásokban. (Pp. 702—729. §§.) A Pp. 702—717. §-ai értelmében kiskorúság meghosszabbítása vagy e meghosszabbítás megszüntetése, továbbá a Pp. 718—729. §-ai szerint gondnokság alá helyezés vagy ennek megszüntetése iránti ügyekben az 1931. évi 100. sz. törv. 55. §-a a peres eljárás helyébe a gyámhatóság (első fokon a járásbíróság) előtti perenkívüli eljárást léptette, és a Pp. idevonatkozó rendelkezései közül közelebbi megjelölés nélkül azokat hagyta érintetlenül, amelyek nem függnek össze az ezen ügyekben eddig érvényben volt peres eljárás természetével. A perenkívüli eljárásról szóló 1931. évi 100. sz. törvényt helyszűke miatt nem ismertethetjük. d) A holtnaknyílvánítási eljárásban. (Pp. XIV. címe.) A Pp. 733—748. §-ának az anyagát az 1921.évi 252. sz. törv. III. cikke újból szabályozta. Az új szabályozást helyszűke miatt részletesen nem ismertetjük, ezért csak a lényeges eltérésekre mutatunk rá: Azok, akik az 1914—18. évi világháborúban résztvettek, vagy háborús veszélybe kerültek, holttányílváníthatók, ha két év telt el azóta, amióta utoljára életjelt adtak magukról. A halál napjául azt a napot kell tekinteni, amelyről megállapítható az, hogy a holttányílvánított nem élte túl, ha pedig ilyen nap meg nem állapítható, akkor a vélelem alapjául szolgáló határidő utolsó napját. Az ügyet egyesbíró perenlkívüli eljárásban a nyomozó elv alapulvételével tárgyalja. A holttányilvánítási kérelem beadása előtt is előzetes bizonyításfelvételt lehet kérni. 186