Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A polgári perrendtartás alakulása a volt cseh megszállt területen 1918-tól 1938-ig

Ezek a módosítások, amelyek — amint látni fogjuk — a magyar polgári perrendtartás rendszerén lényegesen nem változtattak, a könynyebb áttekintés végett a következőképen csoportosíthatók: X, az állam jogi helyzet következtében szükségessé vált intézkedések; 2. a hatásköri változások és az értékhatárok megállapítása; 3. a szegénységi jog szigorúbb szabályozása; 4. a törvényszéki eljárásban az egyesbírói eljárás bevezetése; 5. a perfelvétel és pergátló kifogások tárgyában követendő eljárás; 6. némely vegyes célszerűségi intézkedés, mint a) a beadványok postai és távirati feladásának szabályozása; b) a postai kézbesítés bevezetése; c) a törvénykezési szünet intézményes rendezése; d) a tanú- és szakértői díjak megállapításának részletes szabályozása; e) a határozatok írásbafoglalásának egyszerűsítése; 7. a perköltség és a pergátló kifogások tárgyában a jogorvoslati eljárás módosítása; 8. a felülvizsgálat megszorítása; 9. a felfolyamodási eljárás kiegészítése; 10. egyes külön eljárások módosítása, illetve újbóli szabályozása, így különösen: a) a fizetési meghagyásos eljárásban, b) a házassági perekben, c) a kiskorúság meghosszabbítása és a gondnokság alá helyezés iránti eljárásokban, d) a holtnaknyilvánítási eljárásban, e) az okiratok megsemmisítése iránti eljárásban, f) a választott bírósági eljárásban. A fenti csoportok részletes ismertetésénél helyszűke miatt nem térhetünk ki a jogtörténeti fejlődésre, hanem csupán azt az . Uapotot fogjuk lerögzíteni, amelyben a polgári perrendtartás a Felvidéken a felszabadulás idejében volt. Lássuk most az egyes csoportokat egyenkint. 1. Az államjogi helyzet következtében szükségessé vált intézkedések. A Pp. 789. §-át az 1921. évi 161. sz. törvény VII. cikkének 2. i) pontja olyképpen módosította, hogy belföldnek e törvény értelmében a Csehszlovák köztársaság ama területét kell tekinteni, amelyen ez a törvény hatályos, külföldieknek azonban csupán azokat kell tekintem, akiknek nincsen csehszlovák állampolgárságuk. Ezzel kapcsolatban az 1924. évi 164. sz. törv. XIV. cikke elrendeli, hogy a csehszlovák bíróságok a kölcsönös jogsegély nyújtásánál a saját területükön hatályos jog elvei szerint járnak el, a megkereső bíróság kívánságára azonban az utóbbira irányadó jogot kell alkalmazniok akkor is, ha az eljárás a megkeresett bíróság területén hatályos törvénnyel 173