Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A polgári perrendtartás alakulása a volt cseh megszállt területen 1918-tól 1938-ig

ellenkeznék. Ugyanezen törvény XV. cikke szerint pedig, ha a megkeresett bíróság a megkeresés foganatosításánál nem alkalmazkodik az előbbi cikk rendelkezéséhez és a megkeresést a saját területén hatályos jog elvei szerint foganatosítaná, ez nem teszi az eljárást hatálytalanná a megkereső bíróság jogterületére nézve, a megkereső bíróságnak azonban jogában áll kívánságát ismételni, és a két bíróság közti egyenetlenséget a megkeresett bíróság felé rendelt felsőbíróság (ítélőtábla) intézi el véglegesen. Ugyanezen törvény XVI. cikke szerint a kereset beadásának vagy kézbesítésének az egyik jog szerint beálló hatásai a másik jog területén is beállanak. Ez az elv akkor is érvényesül, ha a keresetet az egyik jog területén illetékesség hiánya miatt visszautasították, és a másik jog területén adták be újból. Ha az egyik jog területén hatályos jog megengedi, hogy az illetékességnek a hiányát megállapító bíróság az ügyet más bírósághoz tegye át, ez a határozat hatályos a másik jogterület bíróságára is. Ha az egyik jogterület bírósága szóbeli tárgyalás után jogerősen kimondta illetékességének a hiányát, ez a határozat kötelező a másik jogterület ama bíróságára is, amelynél az ügyet később folyamatba tették. Ma már időszerűségüket vesztették azok a módosítások, amelyek szerint ,,királyi Kúria" helyett „legfelsőbb bíróság"-ot, „koronaügvész" helyett ,,vezérállamügyész"-t, „magyar szent korona országai" helyett „csehszlovák köztársaság"-ot, stb. kell érteni. Ugyancsak időszerűségüket vesztették azok a módosítások, amelyek szerint a Pp. 20., 639. és 640. §§-aiban a belföldön lakhellyel nem bíró állami alkalmazott, illetve házasfél lakhelyéül — aszerint hogy Szlovákiában vagy a Kárpátalján van községi illetősége — Pozsonyt, illetve Ungvárt kell tekinteni, és nem időszerűek már a polgári perrendtartás nyelvhasználati szabályain ejtett módosítások sem. A Pp. 414. §-át (külföldi ítélet érvényessége) hatályon kívül helyezte az 1928. évi 23. sz. törv. III. cikkének 9. pontja. 2. Hatásköri változások és az értékhatárok megállapítása. A Pp. 1. §. 2. i) pontját az 1936. évi 161. sz. törv. VI. cikkének 1. pontja olyképpen módosította, hogy a járásbíróság hatáskörébe tartoznak a házasságon kívüli nemzésből eredő kötelezettségek, ideszámítva a törvénytelen gyermek tartása iránti pereket akkor is, ha az ilyen kötelezettségből eredő igényeket az érvényesíti, aki az ezekkel kapcsolatos kiadásokat a törvénytelen atya helyett tette, és egyéb olyan tartás iránti perek, amelyre valaki a törvénynél fogva köteles, amennyiben a törvény az ilyen kötelezettségekből eredő igények tárgyában a határozathozatalt nem utasítja külön eljárásra. A Pp. 1. §-ának 2. e) pontja szerinti munkaügyi pereket az 1931. évi 131. sz. törvény csekély kivétellel külön munkaügyi bíróságok hatáskörébe utalta. 1 174