Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)
1939 / 1-5. szám - A polgári perrendtartás alakulása a volt cseh megszállt területen 1918-tól 1938-ig
A polgári perrendtartás alakulása a csonka országban 1918*lól 1938*ig. Irta: Sz tud inka Gyula dr. kassai kir. törvényszéki bíró Az 1911. évi I. törvényeitekbe foglalt -magyar polgári perrendtartást a Felvidék egész jogásztársadalma, nemzeti különbség nélkül, kiváló jogászi alkotásnak ismerte el és az itt működő cseh bírák is, gyakorlati tapasztalataik alapján, szintén csak dicsérettel nyilatkoztak róla. A Felvidék jogászai, nemzetiségi különbség nélkül, minden alkalommal nyíltan síkraszálltak a magyar polgári perrendtartás mellett és igyekeztek azt megvédeni a cseh kormány egységesítő törekvéseivel szemben; főérvük mindig az volt, hogy a magyar polgári perrendtartás a szóbeliség és közvetlenség elvének erőteljesebb érvényesülése révén sokkal jobban felel meg a Felvidék életviszonyainak, mint az erősen formalisztikus osztrák polgári perrendtartás. Jellemző, hogy a Pozsonyban 1937 szeptemberében Csehszlovákia összes jogászainak részvételével megtartott jogegységesítő értekezlet is — bár szükségesnek tartotta a jogegységesítés menetének a gyorsítását — határozatilag kimondta azt, hogy az osztrák polgári perrendtartás fellebbezési rendszerével szemben szükségesnek tartja a magyar polgári perrendtartás fellebbezési rendszerének némi megszorítással való fenntartását. A felvidéki jogásztársadalom közreműködésének lehet betudni azt, hogy a cseh kormány a polgári perrendtartásnak az állam egész területén való egységesítésére vonatkozólag a képviselőházhoz 1937-ben 850. szám alatt benyújtott törvényjavaslatába a magyar polgári perrendtartás sok bevált intézkedését vette át. Az említett javaslatból a beállott politikai változások miatt nem lett törvény és a Felvidéken a felszabadulásig az 1911. évi I. törvénycikkbe foglalt polgári perrendtartás, és az 1912. évi LIV. törvénycikkbe foglalt életbeléptetési törvény rendelkezései voltak hatályban azon — jobbára lényegtelen — módosításokkal, amelyeket a cseh törvényhozás azokon célszerűségi, és egyszerűsítési okokból eszközölt. 172
