Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A polgári eljárási jog, főként a Pp. alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

ellen egymagában is felülvizsgálatnak van helye. Továbbá 4000 P-ig (Pp. 545. §. 1. bek.; ül. Te. 44. §.; ill. Ter. 2. §. 5. e) pont.) a felülvizsgálatot szóbeli tárgyalás nélkül, nyilvános előadás útján kell elintézni. Végül a Te. 38. §-a szerint (V. ö. a Pp. 525. §. 2. bek.-vel) a járásbíróságnál indított perekben a felülvizsgálati bíróság 5000 P-őn felül a magy. kir. Kúria. (Ter. 2. §. 5. d) pont.) A fellebbviteli bíróságok tehermentesítése céljából a Te. 27., 39. és 45. §-ai úgy rendelkeznek, hogy a meg nem engedett fellebbvitelt már az alsóbíróságnak kell visszautasítani; a visszautasító végzés ellen a fél ugyan felfolyamodással élhet, de nyilvánvalóan alaptalan felfolyamodás esetén a fellebbezési bíróság pénzbírsággal (Pp. 544. §.) sújtja. Ellenijén a fellebbezési határidő elmulasztása miatt beadott igazolási kérelem felett (Pp. 454. §.) a fellebbezési bíróság határoz. (V. ö. a Pp. 483., 527. és 555. §-aival.) A fellebbezést az elsőbíróságnál ügyvéd által ellenjegyzve írásban kell benyújtani. (Te. 25. §. 2. bek. a Pp. 481. §. 1. bek. helyett.) Járásbíróság ítélete ellen a fél a fellebbezést (csatlakozást) személyesen is jegyzőkönyvbe mondhatja, de csak akkor, hogy ha az ügyben az ügyvédi képviselet nem kötelező. (Te. 26. és 30. §-ai a Pp. 482. §. 1. bek. és 493. §. helyett.) A fellebbező félnek, illetve a csatlakozónak a fellebbezés (csatlakozás) indokait és a nóvumokat (új tények, bizonyítás ismétlése, kiegészítése) már a fellebbezésben, illetve a válasziratban, illetve az azt tartalmazó csatlakozásban, különbeni mellőzés terhe mellett, elő kell adnia, mert mindezeknek elkésetten való benyújtását, vagy csupán a fellebbezési tárgyaláson való pótlását csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a fél valószínűvé teszi, hogy önhibáján kívül késett el, illetve ha ezek figyelembe vétele nem teszi szükségessé a tárgyalás elhalasztását. (Te25. § 4. bek.; Pp. 481. § ut. bek.; — Te. 28. §; Pp. 489. §; Te. 32. § Pp. 498. § 1., 2. és 3. bek.) A bíróság részéről ilykép mellőzött tények, vagy bizonyítékok netáni későbbi érvényesítésére azonban a Te. 46. §-a a perújítást a Pp. 563. §-ának 12. pontja kiegészítésével lehetővé teszi. — A fellebbezésben és válasziratban előterjesztett kérelmekhez és ellenkérelmekhez a felek kötve vannak és azokat a szóbeli tárgyaláson megváltoztatni nem lehet. Ez alól az általános szabály alól a törvény célszerűségi szempontból kivesz egyes eseteket, amelyek lényegileg megfelelnek a keresetváltoztatás tilalma alól (Pp. 188. §. 2—6. p.) kivett eseteknek. (Te. 31. §. a Pp. 495. §. helyett.) A szóbeliség elvének szűkítését, de egyben az eljárás megrövidítését célozza az a rendelkezés, hogy a kellően értesített felek, vagy egyiküknek elmaradása a fellebbezés elintézését nem gátolja, az elmaradás miatt igazolásnak helye nincs és a tárgyaláson meg nem jelent fél helyett a fellebbezési kérelmet és ellenkérelmet az elnök, vagy az előadó olvassa fel. (Te. 29. és 34. §-ok a Pp. 492. §. 2. bek. és 510. §. helyett.) Az eljárás csak a felek közös indokolt kérelmére, fontos okból, a bíróság engedelmével és csak egy alkalommal szünetelhet. (Te. 34. §. ut. bek.; Pp 475. §.) 168