Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)
1939 / 1-5. szám - A polgári eljárási jog, főként a Pp. alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig
A fellebbezési bíróság eddig csak a tényállás előadásánál hivatkozhatott az elsőbíróság ítéletére, a jogi indokolásnál azonban nem. A Te. 33. §-a ezt megszünteti, amikor a Pp. 507. §-át kiegészítve korábbi polgári perjogunkkal egyezően elrendeli, hogy az első bírói ítélet indokairól fogva is helybenhagyható. A felülvizsgálati eljárás tekintetében a már ismertetett változtatásokon kívül további újítás, hogy a Te. 40. §-a a Pp. 534. §-ának utolsó bekezdését kiegészítve, kitágítja a felülvizsgálati „bíróság jogát a tényállás megállapítására a Pp. 535. és 537. §-ának esetén kívül is, amikor elrendeli, hogy oly tényállás valóságát, vagy valótlanságát, amelyre a fellebbezési bíróság ítélete ténymegállapítást nem tartalmaz, a felülvizsgálati bíróság megállapíthatja, ha ezt a bizonyítás közvetlen észlelése nélkül, az iratok alapján, a bizonyítás mérlegelésével, vagy a felek teljesen egybehangzó előadása alapján megteheti. A Te. 41. §-a pedig kimondja, .hogy a felek kölcsönös megegyezése alapján a felülvizsgálati eljárás szünetelésének (Pp. 475. §.) nincs helye. (Pp. 538. §-ának kiegészítése.) A Te. 42. §-a szerint a felülvizsgálati bíróság ezentúl a felülvizsgálati, illetőleg a csatlakozási kérelem indokai és különösen a felhozott jogszabály iránt határozatának indokaiban csak akkor nyilatkozik, ha ezt szükségesnek tartja. (Pp. 542. §. ut. bekezdés helyett-) A fellebbezési bíróság ítéletének feloldása esetén a felülvizsgálati bíróság utasítása nem terjedhet ki arra, hogy a fellebbezési bíróság a bizonyítást mikép mérlegelje. (Te. 43. §.; a Pp. 543. §-a 2. bekezdésének kiegészítése.) A perújítás tekintetében pedig a Te. 47. §-a az ügyben eljárt első bíróság kizárólagos illetékességét írja elő. (Pp. 566. §-a 1. és 2. pontja helyett; 1. még a Pp. 573. §-a 2. bek. helyébe lépő Te. 48. §-át is.) A Pp.-ben helyet foglaló különös eljárások kapcsán igen lényeges újításokat hoznak be a Te. 49--52. §-ai a fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozóan, amelyek kimondják, hogy 400 pengőt meg nem haladó készpénz fizetésére irányuló követelés tekintetében a fizetési meghagyásos eljárás kötelező és hogy a fizetési meghagyás ellen való ellentmondást 15 napon belül kell előterjeszteni, aminek elmaradása esetén a fizetési meghagyás jogerős ítélet hatályával bír. — Váltó, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy és csekk alapján való meghagyásos eljárásra vonatkozóan pedig a Te. 53. §-a a Pp. 612. §-ának 2. bekezdését kiegészítve kimondja, hogy a kifogásnak a járásbírósági eljárásban is a tárgyalás előkészítését kell szolgálnia abban az esetben, ha a kifogást ügyvéd ellenjegyzi. A házassági perekben való eljárás kapcsán a Te. 54. §-a szerint a házasfelek, vagy törvényes képviselőik ügyvédje részére kiállított, a házassági per vitelére szóló különös meghatalmazáson az aláírásnak, vagy kézjegynek bíróilag, vagy közjegyzőileg (kisegítőleg községi elöljáróságilag) hitelesítve kell lennie. (Pp. 643. §. 1. bek. kiegészítése.) — A Te. 55. §-a a Pp.-t megelőző állapotnak megfelelően, bár nem mindenben ugyanazzal az elgondolással, bevezeti a házasságvédői (csak ügyvédet 169