Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A volt cseh megszállt területek munkajoga /1918-1938/

kényszer a munkabíróság előtti eljárásban nem volt s a felek bíróság előtti tárgyalásra képes bármely önjogú személy által képviseltethették magukat. A perfelvételi határnapot a munkabíróság elnöke vagy helyettese tartotta meg. Ha a per a felvételi határnapon egyességgel, mulasztási ítélettel, elismerés vagy lemondás alapján hozott határozattal, illetőleg pergátló körülmény folytán kifogásra vagy hivatalból hozott határozattal befejezést nem nyert, a további tárgyalás ülnökök részvételével folyt le, kivéve Iha a felek az első (perfelvételi) határnapon vagy az első hónap után, de a tárgyalás megkezdése előtt, az ülnökök -részvételéről lemondtak. Pergátlónak tekintette a törvény azt a kifogást is, hogy a perbevont ügyben előzőleg már jogerős határozatot hoztak (exoeptio rei iudicatae). Ha: a perérték 300 cskoronát meghaladt, a munkaügyi bíróság ítélete ellen fellebbezésnek volt helye a kézbesítéstől számított 15 nap alatt. A fellebbezésről a munkaügyi bíróság területén levő kerületi bíróság (törvényszék) döntött három hivatalos bíróból és két ülnökből alakított tanácsban. A felek az ülnökök részvételéről a joggyakorlat szerint le nem mondhattak. A 300 cskoroma értéket meg nem haladó ügyekben beadott f ellebbezésekről nem nyilvános ülésben hivatásos bírákból alakított hármas tanács határozott. A fellebbezési eljárás során új igényekről tárgyalni nem lehetett. Ügyvédi képviselet nem volt kötelező. A fellebbezési bíróság a pert a fellebbezés korlátai között újból tárgyalta némi eltéréssel, a törvényszéki I. fokú eljárás szabályai szerint. ítéletét ügyvédi aláírással ellátott felülvizsgálati kérelemmel támadhatták meg a felek a kézbesítéstől számított 15 nap alatt, kivéve ha a perérték nem haladta meg a 2000 cskoronát és helybenhagyó ítéletről volt szó. A bíróság azonban ilyen ítélete ellen is megengedhette a felülvizsgálatot, ha a határozat elvi jelentőségű volt. A felülvizsgálatról a Legfelső bíróság döntött zárt tanácsülésben szóbeli tárgyalás nélkül. Ahol önálló munkaügyi bíróság szervezésének feltételei nem voltak adva, ott a kormány egyes járásbíróságoknál külön osztályt szervezhetett (munkaügyi perek ügyosztálya) a munkaügyi bíróságok hatáskörébe utalt perekben való ítélkezésre. Az ilyen külön ügyosztályra az önálló munkaügyi bíróságra vonatkozó rendelkezések voltak érvényben. Ha valamely járásbíróság területén sem önálló munkaügyi bíróságot, sem külön ügyosztályt nem szerveztek, a munkaperekben való ítélkezés a járásbíróságok hatáskörébe tartozott, amelyek bizonyos feltételektől függően rendes járásbírósági eljárás alapján, vagy a munkaügyi bíráskodásra előírt külön eljárás szabályai szerint — természetesen ülnökök nélkül — ítélkeztek. Mindezeknek az eljárási szabályoknak helyébe az 1939. évi január hó 1. napjával a niagy. kir. minisztérium 9700—1938. M. E. sz. rendelete szerint a magyar jog szabályai léptek. 159