Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A polgári eljárási jog, főként a Pp. alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

A polgári eljárási jog, főként a Pp. alakulása a csonka országban 1918*tól 1938*ig. Irta: Szepesváraljai Haendel Vilmos dr. miskolci jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár Parlamenti törvényhozásunknak egyik legteljesebb és legsikerültebb jogalkotása volt a polgári perjogunkat kodifikáló 1911. évi 1. t. c. (Pp.), kiegészítve az azt életbeléptető 1912. évi 54. t. c.-vel (Ppe.), amely világháború előtti polgári igazságszolgáltatásunknak nagy hasznot hajtva, megvalósítani igyekezett egyrészt az egyén, másrészt pedig a közérdek minél teljesebb és minél összhangzatosabb védelmét. A magyar polgári perjogi kódex is a nagyszabású elgondolásokon nyugvó, majdnem tökéletes összeműködést kifejteni tudó modern polgári perjogi rendszereknek szinte már klasszikussá vált, talán már túlzottan is kipallérozott építményei közé tartozott. A világháború utáni törvényhozásunk polgári perrendtartásunk elvi felépítésén nem is változtatott, mert a legjelentősebb változásokat behozó két törvény, az 1925. évi 8. t. c. (Ppn.) és az 1930. évi 34. t. c. (Te.) rendelkezései, talán a fellebbezés újraszabályozásán kívül, nem is elvi okokban, hanem inkább a háború utáni életviszonyok kényszerítő nyomása alatt kialakult célszerűségi szempontokban (az eljárások egyszerűsítése, a bíróságok tehermentesítése, illetve a gyorsabb elintézés érdekében; a takarékosság; stb.) lelik indokolásukat. Mindazonáltal, ha ezeketa változtatásokat a polgári perjogi kódexünk egysége szempontjából nézzük, akkor ezek a törvények, ha nem is kárára, de hasznára sem váltak polgári perrendünknek. Természetesen egészen más megvilágításba kell helyeznünk polgári perrendtartásunkat, ha a teljesen új „de lega ferenda" szempontokból vizsgálnánk. Ebben az esetben, ha polgári perjogi törvényhozásunk a kor szellemével valóban lépést akarna tartani, akkor a polgári perjog legtöbb intézményét a mostaninál sokkalta nagyobb szociális tartalommal kellene megtölteni, ami gazdasági kihatásában elsősorban a per olcsóbbítását kell, hogy jelentse. (Pl. különösen a perbeli meghatalmazásnál, a perköltség megtérítésénél és ezzel rokontómáknál.) Vagyis olcsóbb, egyszerűbb mi160 4 JB