Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a volt cseh megszállt területeken 1918-tól 1938-ig

zoló tanbizonyítvánnyal s legalább 2 évi szakmabeli szolgálati idővel történhetik. Az összalkalmazás azonban legalább 5 évet 'kell, hogy kitegyen. A tanoncidő irodai gyakorlattal pótolható, hasonlóképen a magasabb iskolai végzettség is tekintetbe jön a képesítés egészben vagy részben való pótlásánál. A képesítés igazolása alól 5 évi gyakorlati tevékenység igazolása esetén felmentés (dispenzáció) is adható, esetleg a II. fokú iparhatóság teljesen is eltekinthet a képesítés igazolásától. A képesítéshez! kötött egyéb iparoknál a tanoncidő 2—4 év. A tanoncévek után segédvizsga teendő. (102/1927. sz. korín, rend.) E határokon belül az ipartársulat jogosult annak tartamát megállapítani. A segédidő 3 év. Bizonyos tanintézetek végbizonyítványa a tanonc- vagy segédidő kitöltésének bizonyítását egészben vagy részben feleslegessé teszi. Egyik ipariból a másikra való áttérés csakis a II. fokú iparhatóság engedélyével s csakis rokon szakmánál lehetséges. Aki valamely általa már előtt folytatott ipart, melyről később lemondott, újból meg akar kezdeni, a képesítést nem tartozik újból igazolni. A rendszerint nők által űzött kézmüvesiparoknál a képesítés másképen is igazolható. Az igazolás módját az iparhatóság szabadon mérlegelheti. Női- és gyermekruha készítő iparnál a női jelentkező tartozik igazolni a tanviszony befejezését. Egyes tanintézetek bizonyítványa azonban részben vagy egészben pótolhatja az igazolást. Szegénysorsú nőknél, kik sem tanoncot, sem segédet nem tartanak, a képesítés teljesen elnyerhető. Közkereseti társaságoknál kézműipar üzése esetén legalább 1 tagnak, a betéti társaságnál legalább egy beltagnak igazolnia kell az illető iparra szóló képesítést. A kézműiparra szóló iparigazolvány megadása előtt az iparhatóság köteles az ipartársulatnak az iratokat betekintés végett rendelkezésre bocsátani s véleményét meghallgatni. Az engedélyhez (koncesszióhoz) kötött iparok között is nem egy kategória tér el a magyar iparjogi szabályozástól. Lényegesebb különbség van az italmérés szabályozásának kérdésében; e foglalkozási ág. u. i. részben magával az ipartörvénnyel, másrészt a 96/1929. sz. törvénnyel kivétetett a pénzügyi hatóságok jogköréből s tevékenysége az iparhatóság illetékessége alá került. Eltérések mutatkoznak a magyar ipartörvénnyel szemben a telepengedélyhez kötött iparok felsorolása terén is. Csak képesítéssel bíró kereskedő árulhat kicsinyben cukrot, kávét, teát, fűszert, ásványolajat, anya- és festékárut'. Égetett szeszes italokat zárt palackokban csak külön a II. fokú iparhatóság által tudomásul vett bejelentés alapján szabad árulni. A szerzett jogokat ez az új szabályozás nem érintette. 143