Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a volt cseh megszállt területeken 1918-tól 1938-ig

Az iparüző iparát bérbe is adhatja, albérletbe adás azonban nincs megengedve. A megrendelés-gyűjtés kérdését ugya/noisak az ipartörvény szabályozza. Az önálló kereskedelmi ügynökök iparüzőknek tekintetnek, kik más iparüzőket felkereshetnek s mintákat mutathatnak fel, árakat jelölhetnek meg s megrendeléseket vehetnek fel. A mintáknak (110/1925. sz. korm. rnd.) az önálló ügynök megbízójától kell származniok s a megbízó jelzését kell viselniök. Az ipartörvény szabályozza a vándorkereskedés, valamint^ a nyilvános végeladások kérdését is, sőt a vásári kereskedés (vásárlátogatás, vásári ipar), valamint a vásári illetékek, vásári rendtartás és a vásártartási jog engedélyezését is. Új vásárokat, valamint a vásárok áthelyezését a II. fokú iparhatóság engedélyezheti. Hasonlóképen az iparttörvény szabályozza az ipari segédszemélyzet s a róluk való gondoskodás, munkabér s felmondás, valamint a tanonciskolák kérdését is. Ipartársidatok. A szlovenszkói ipartörvény, ellentétben a magyarral, amely csak a képesített iparokra teszi kötelezővé az ipartestületbe való belépést, minden iparüző számára előírja az ipartársulatba való belépést. Ott, hol külön kereskedő ipartársulat nem alakult, a kereskedők is az ipartársulat tagjai. A társulat kötelékébe tartozó iparosok és iparbérlők segédei az ipartársulat hozzátartozói. A törvény 155. §-a megállapítja, hogy mely esetekben létesíthetők szakipar tár sídat ok. Gyáripari vállalatok önkéntes tagjai lehetnek az ipartársulatnak. Az ipartársulat kebelében a tagok részére önkéntes bet egsegély ző és segélypénztár létesíthető. Ugyancsak a törvény rendelkezik a biztosítási kényszer megengedhetősége, terjedelme s végrehajtásának módja tekintetében, hasonlóképen a segélyalapok, segélypénztárak, gazdasági vállalatok és segélyalapok létesítését illetőleg is. Jogokat biztosít azonkívül a társulatoknak a munkaközvetítés tekintetélben is. A társulatokat az iparhatóságok bizonyos határozatai és intézkedései ellen felebbezési jog illeti meg. (185. §.) Az ipartársulathoz tartozó segédek külön közgyűléssel bírnak, melynek hatáskörét a törvény részletesen körülírja. (202—204. §§.) A társulati szabályok megsértői rendbüntetéssel sújthatok. (210. §.) A kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg a társulati intézmény előmozdítására társidati instruktorokat alkalmazhat. (213. §.) A társulatok szövetségbe tömörülését a 224/1933. sz, törvény szabályozza s egyben módosítja az ipartörvény idevonatkozó szakaszait. Az ipartörvényt a törvények és rendeletek egész sora egészíti 144