Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)
1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a volt cseh megszállt területeken 1918-tól 1938-ig
sításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló cseh-szlovák t. II. cikke szerint a Magyarországtól elcsatolt területeken is érvényben van a 107.709/1907. sz. m. kir. ker. min. rendelet. Az 1933. I. 27-i 31. sz. kormányrendelet állapította meg, hogy a mustrák ós minták bejelentésénél az -elsőbbségi jog bizonyítására mily okmányok szükségesek. Ipartörvény: A Magyarországtól elszakított felvidéki területen 1925. év május hó l-ig az 1884. évi XVII. t. c. szabályozta az iparjogi viszonyokat. A cseh-szlovák törvényhozás azonban még nem látta elérkezettnek az időt a teljes unif ikációra, hanem átmeneti megoldáshoz nyúlt 8 az egykori magyar jogterületre külön ipartörvényt léptetett életbe (259/1924. sz. törvény). Ez ugyan nagyjában az ú. n. történeti országokban érvényben levő osztrák iparjogi előírásokra támaszkodik, mégis tartalmaz nem egy eltérő intézkedést, sőt az 1884. évi XIV. t. c-ből átvett normát. Az egyes ipari kategóriák tekintetében hasonló csoportokat állapít meg, mint a jelenleg érvényes magyar iparjog. A szabad iparokon kívül azonban kézmű és engedélyhez (koncessio) kötött iparokat különböztet meg. A kézműiparok valamennyi neme képesítéshez van kötve, míg a koneesszionált iparok közül csak egyesek. Valamennyi iparvállalat gyári vagy kereskedelmi jellege tekintetében a II. fokú iparhatóság van hivatva dönteni. Az önálló iparűzés feltételei közt első helyet foglal el az önjoguság, mely 21 éves korban következik be. (447/1919. sz. t.) Saját vagyonuk kezelésére jogosultak csakis alkalmas helyettes (üzemvezető, üzletvezető) vagy bérlő útján űzhetnek ipart. Jogi személyek hasonló föltételek mellett jogosultak iparűzésre. Cégbejegyzésre kötelezett társaságoknál a bejegyzés megtörténte igazolandó. Bűntett miatt elítéltek egyáltalában nem, külföldiek a II. fokú iparhatóság engedélyével űzhetnek ipart. Határterületeken az ellenőrzés alá tartozó árukkal foglalkozó iparok csak a pénzügyi törvényekben előírt feltételek mellett üzhetők. Az ipar bejelentésével kapcsolatban minden, tehát a szabad ipart űző iparos is tartozik igazolni, hogy az ipartársulatnál (kényszertársulás) lefizette a beiratási díjat. Két vagy több ipar egy bejelentésibe nem foglalható, — kivéve azokat az iparokat, melyek a kézművesiparok taxativ felsorolásában egy sorszám alatt fordulnak elő. Bizonyos árun vagy az áruk bizonyos nemeire nem korlátozott kereskedési ipar (vegyeskereskedés), valamint gyarmat-, fűszer- és anyagárukereskedés csakis képesítés igazolása mellett űzhető. E tekintetben az osztrák jogelveket ültette át az Ipt. A képesítés igazolása tancnclevéllel vagy a tanviszony szabályszerű befejezését iga142