Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

b. Védjegyjog. Az 1921. évi XXII. t. c. szól a védjegyek oltalmáról rendelkező törvények -módosításáról és kiegészítéséről. Ez a törvény a pénzérték elértéktelenedésével kapcsolatiban a védjegy lajstromozás díját 200 koronáiban állapította meg, mely összegnek 75%-a a lajstromozást foganatosító kereskedelmi és iparkamara pénztárát, 25%-a pedig a szabadalmi bíróság pénztárát illeti. Ez a törvény tette tehetővé az ú. n. együttes védjegy, kollektív végjegy lajstromozását, ipari célú jogképes egyesülések részére. Az 1925. évi XII. t. c. a védjegyek oltalmáról rendelkező törvények módosításáról és kiegészítéséről szól. Újból szabályozta a védjegylajstromozásért, megújításáért fizetendő díjakat, amelynek során kimondta azt, hogy ha a lajstromozást különböző árucsoportba tartozó árukra kérik, úgy a díjat árucsoportonként kell fizetni. Ez a törvény mondta ki azt, hogy a befizetett díjak Vio-ed része az államkincstárt, Vio-ed része a kamarát illeti. A törvény 5-ik §-a felhatalmazta a kereskedelemügyi minisztert, hogy a Pp. elveinek szem előtt tartásával a védjegyügyekben követendő peres és nem peres eljárás szabályait, továbbá az ilyen ügyekben eljáró hatóságokat, e hatóságok szervezetét, a fennálló jogszabályoktól eltérően is az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapíthassa meg. E felhatalmazás alapján adta ki 1933. évi március 31-én a kereskedelemügyi miniszter 19.751/1933. sz. rendeletét „a védjegyügyi peres és nem peres eljárás" tárgyálban, amely 1933. évi május hó 1-ső napján lépett életbe. Az 1932:XVII. t. c. a védjegyjogot is kiegészíti. A hágai főegyezmény 5/b. cikkének 1. bek. szerint az ipari tulajdonjogok fenntartására vonatkozó díjak fizetésére legalább 3 hónapi határidőt kell engedélyezni, ezért a törvény 11. §-a megengedi, hogy a védjegy megújításáért járó díjat legkésőbb a lejárat napjától számított 3 hónapon belül is lehet fizetni. A törvény a hágai főegyezmény 6/c. cikkelye szerint kimondja, hogy az ország címerei, zászlói és egyéb jelvényei még abban az esetben sem lajstromozhatók be, ha csupán a védjegy alkotó elemei között szerepelnek. A törvény a védjegybitorlás miatt megállapítható legmagasabb kártérítési összeget a régi 10 ezer korona helyett 10 ezer pengőben állapította meg. Az 1934. évi V. t, c. a külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában keletkezett és Hágában 1925. november hó 6-án felülvizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szól. Az időközi rendeleti joganyagból ki kell emelnünk: a 69.518/1925. K. M. sz. r.-t, amely a védjegylajstromozási árucsoportokat állapítja meg; a 99.903/1926. K. M .sz. r.-t, amely a védjegy díjak pengőérték128