Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

szóló törvény azonban nem rendezte kellően az alkalmi árusítással kapcsolatos kérdéseket, a végkiárusítás, a végeladás kérdését, amelyre vonatkozólag a régi ipartörvény, az 1884: XVII. t. c. 51. és 52-ik §-ai maradtak életben. A végeladással, vagy tömeges és gyors vételre ingerlő eladással kapcsolatos hirdetési visszaélések vezettek az 1923:V. t .e, módosításához, amely módosítás az 1933:XVII." t. e, útján történt meg. Ez a törvénycikk első fejezetében az üzleti hirdetések korlátozásáról szól és kielégítő módon szabályozza a végkiárusítások és alkalmi árusítások kérdését. Német mintára meghonosította a törvény az ú. n. szezonvégi kiárusításokat, amelyek megihirdetését és lebonyolítását a kereskedelmi és iparkamarákra bízta. A törvény a végkiárusítások, alkalmi árusítások engedélyezése és lebonyolítása körül igen messzemenő jogokat biztosít a kereskedelmi és iparkamaráknak. A törvény Il-ik fejezete az 1923. évi V. t. c-t módosítja. Ezek között legjelentősebb az a módosítás, hogy szemben az 1923:V. t. c. 24-ik §-ának a rendelkezésével, mely az abbanlhagyási kereseti-képességet minden belföldi gazdasági testületnek és szakegyesületnek megadta, 1934. évi május hó l-től kezdve abbanlhagyási keresetre csak azokat a belföldi gazdafsági testületeket és szakegyesületeket jogosította fel, amelyeket a kereskedelemügyi miniszter a kamarák meghallgatásával összeállított jegyzékbe felvett. A törvény 19-ik §-a a versenytárs többszörös perlését kívánja megakadályozni. A törvény 20-ik §-a a hírnév rontást pönalizálja és vétségnek deklarálja. A törvény életbeléptetésével kapcsolatban a 6900/ 1934. I. M. sz, r. újraszabályozta a kamarai választott bíróságok szervezetét és eljárását, míg a 6800/1934. I. M. sz. r. újraszabályozta a tisztességtelen versennyel kapcsolatos polgári nem peres eljárást. A 11.600/1934. K. M. sz. r. tartalmazza az abíbanhagyási keresetre jogosult belföldi gazdasági testületek és szakegyesületek névjegyzékét. Az 1931. évben kifejlődött rendkívül súlyos gazdasági válság következtében kiélesedett üzleti verseny megteremtette a tisztességtelen verseny egyik sajátságos jelenségét, az árrombolást. Az üzleti körök ezzel szemben preventive az ú. n. márkás cikkek árvédelmével igyekeztek védekezni, amely védelem közgazdasági fontosságát és jogosultságát a kormány is elismerte azáltal, hogy amikor a m. kir. Kúria ítélete kimondotta azt, hogy az ú. n. márkás cikkek árvédelmi rendszere az kartelltörvény (1931. évi XX. t. c.) hatálya alá esik, kiadta az 5999/1935. M. E. sz. r.-t, amely „a különleges alakban és néven forgalombahozott áruk árának védelmére vonatkozó megállapodások" ügyét szabályozta. A repressziv védelem a tisztességtelen versenyről szóló törvény (1923. évi V. t. c. 1. §-a) ú. n. generális klauzulája alapján nyújtott és igénybevett magánjogi védelem, a királyi bíróságok, illetve a kamarai választott bíróságok előtt. Minthogy azonban e védelmi eszköz a kézmüvesiparosok számára költségesnek mutatkozott, viszont a kézművesipar körében az árrombolás különösen erősen észlelhető volt, a kézművesipari árrombolás 125