Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

üldözése érdekében >az 1936. évi VII. t. c. 28-ik §-a különleges intézkedéseket léptetett életbe, amely jogszabály módot nyújtott arra, hogy a kézművesipar körében észlelhető árrombolással szemben az ú. n. kamarai döntő bizottság előtt a 'kézművesiparosok az ipartestület útján gyorsan és csekély eljárási költségek árán védekezhessenek. Ebben a tekintetben nehézséget jelent az a körülmény a hatályos védelem szempontjából, hogy az árrombolás rendszerint olyan kézművesiparosoktól indul ki, akik rendkívül súlyos anyagi viszonyok között élnek és akikkel szemben az árrombolás pénzbirság-szakciója hatálytalan. Meg kell még arról is emlékeznünk, hogy a magyar törvényhozás a tisztességtelen verseny elleni küzdelembe bevonta a kézművesiparosok körében észlelhető üzleti tisztességtelen verseny eseteibe az ipartestületeket is, az 1932. évi VIII. t, c. 25. §-a által életrehivott „ipartestületi szék" útján. A hivatkozott törvényszakasz szerint: „az ipartestületi szék azonban az esetekben, amelyekben tudomást szerez arról, hogy az ipartestület tagjai között az üzleti verseny tisztességét érintő szokás, eljárás vagy újítás alakul ki, illetőleg, hogy azok egyike vagy másika az iparűzés tisztességét sértő módon jár el, az illetőket eljárásuk helytelenségére figyelmezteti s amennyiben figyelmeztetésének eredménye nem volna, az illetők ellen az eljárásra illetékes hatóságnál, illetőleg bíróságnál feljelentést adhat be, magánindítványt tehet és felperességi jogot gyakorolhat." Ezek azok a legfőbb jogszabályok, amelye'k útján a kereskedelmi és ipari élet védekezik a tisztességtelen versennyel szemben. IV. Az ipari tulajdonra vonatkozó jogszabályok, a) A szabadalmi jog. A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. t. c.-et 1920. óta számos új törvény és rendelet egészítette ki. Az 1920. évi XXXV. t. c. a háború alatt érvényben volt, valamint 1914. évi július hó 31 — és 1920. évi december hó l-e között bejelentett és engedélyezett szabadalmak idejének meghosszabbításáról, ^ a szabadalmi hatóságokról, (szabadalmi bíróság, szabadalmi felsőbíróság) szól. A szabadalmi hivatal helyébe a szabadalmi bíróság, a szabadalmi tanács helyébe a szabadalmi felsőbíróság lépett. A törvény szól a szabadalmi bíróság tervezetéről, szabályozza a bejelentési osztály működését, felhatalmazást ad a szabadalmi díjak felemelésére és leszállítására, felhatalmazást ad arra, hogy aki vagyontalanságát szegénységi bizonyítvánnyal igazolja, vagy kimutatja, hogy napi keresetre van utalva, annak a bejelentési díjat, továbbá az egyéni díjakat, a 1., 2., 3-ik évi díjat hitelezni lehet és ha a szabadalom a negyedik év kezdetén megszűnik, teljesen el is lehet engedni. 126 v