Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

coknál a fizetéses szabadság intézményét. Ezek a törvény legfőbb intézkedései. Az 1936. évi VII. t. c. legfontosabb intézkedése kétségtelenül a kötelező mestervizsga intézményének a bevezetése volt. A kézművesipari szervezetek tekintetében a háború után az ipartestületi intézmény reformja érdekében szintén erőteljes mozgalmak indultak meg. E mozgalmak során a kézművesiparosok egy központi kézművesipari szervezet megalkotását kívánták, „ Országos Kézműves Kamara" néven. Minthogy azonban ez a szerv csak nevében lett volna „kamara", szervezetében elütött volna a kereskedelmi és iparkamarák szervezetétől, a kereskedelmi és iparkamarák ellenezték azt, hogy ez a szerv „kamara" elnevezést kapjon Az ipartestületi reform legfőbb célkitűzése az volt, hogy az ország egész területe és ezzel együtt valamennyi kézmüvesiparosa, ipartestületi szervezethez tartozzék. Ez a célkitűzés valóra vált az 1932. évi VlII-ik t. c. megalkotásával, amely az 1884:XVII. t. c-nek az ipartestületekre vonatkozó 122—148-ik §-ait hatályon kívül helyezte, úgy, hogy az 1932. évi VIII. t. c. életbelépésének napjától, 1932. évi november hó 20-tól kezdve (L. 163.400/1932. K. M. sz. végrehajtási rendelet) az ipartestületekre vonatkozó_ kizárólagos jogforrás: az 1932. évi VIII. t. c. A törvény legfontosabb rendelkezése az, hogy a törvény életbelépésétől számított 5 év alatt az ipartestületi szervezetet ki kell építeni úgy, (hogy minden képesített iparos valamely ipartestületnek kötelékébe tartozzék. Ez a törvény által megjelölt határidőn belül valóra is vált. A törvény megszigorította az új ipartestületek alapításának előfeltételeit, nehogy életképtelen, törpe ipartestületek alakuljanak, kiegészítette, az ipartestület hatáskörét, az üzleti, kari tisztesség és az ipartestületi fegyelem követelményeinek önkormányzati érvényesítése érdekében az ipartestület eddigi szervei mellé egy új szervezetet hívott életre: az ipartestületi széket. Ugyanezen törvény valóra váltotta a kézmüvesiparosság régi óhaját, amikor életre hívta az Ipartestületek Országos Központját, rövidítve: IPOK-ot, amely az ipartestületek közös szerve, amelyet az állam, a kereskedelmi és iparkamarák, továbbá az ipartestületek együttesen tartanak fenn. A törvény biztosította az IPOK együttműködését a kereskedelmi és iparkamarákkal. Az 1932. évi VIII. t. c. egyes rendelkezéseit módosítják az 1936. évi VII. t. c. 26—32. %-ai. A törvény kibővíti az ipartestület feladatait, megállapítja az ipartestületi felvételi díj összegét, gondoskodik az árrombolók büntetéséről (28. §.), kibővíti az ipartestületi szék hatáskörét (29. és 31. §.), a felügyelő htaóság jogkörét kiterjeszti (32. §.). Jelenleg egységes iparjogi kódexünk nincsen. Az 1884:XATIT. t. c, az 1922:XII. t. c. és az 1936:VII. t. c. a magyar iparjog főforrásai. Dr. Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisztersége alatt felmerült^ az a terv, hogy a kereskedelmi minisztérium egységes iparjogi kódexet bocsát ki, amelyben összefoglalja valamennyi érvényben lévő iparjogi jogszabályt. A kereskedelmi minisztérium tör122