Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)
1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig
vénykészítő osztálya két hatalmas kötetben „kézirat gyanánt" öszszefoglalta az iparjogi szabályokat, s a két költetet véleményadás végett az érdekképviseletek kritikája alá bocsátotta. Dr. Fabinyi Tihamér tárvozása után azonban az iparkódex kiadásának terve sajnálatosan nem valósult meg. Az 1936. évi deoemíber hónap végéig megjelent jogszabályok igen jól használható gyűjteménye a dr. Lexa—Grlück: Ipartörvények és ipari jogszabályok c. könyve. Győr, 1937. Fontosabb korlátosások az iparűzés szabadsága terén. Ezek között a korlátozások között első helyen kell említenünk a magánjogi természetű, a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokat. (Kartellek.) A kartelitörvény javaslatot hosszas és alapos előkészítés után 1930. év végén terjesztették a törvényhozás elé, amely azt igen alapos vita után elfogadta s a Magyar Törvénytárba 1931. évi XX. t. c.-ként beiktatták és kihirdették. A törvény végrehajtási rendeletei: 5380/1931. M. E. sz, r. (L. Rendeletek Tára 1931. 1453. oldal), 5381/1931. M. E. sz. r. (L. Rendeletek Tára 1453. oldal), 11.080/1934. M. E. sz, r. (L. Rendeletek Tára 1934. 1259. oldalán). A kartellilletékekről a 6.100/1933. M. E. sz. r., 151.000/1933. P. M. ez. r., végül a 188.800/1934. P. M. sz. r. intézkedik. A szabadiparüzés egyik további fontos korlátja az áruházak külön engedélyhez kötése. Az 1936. évi VII. t. c. 17. §-a értelmében a kereskedelem- és közoktatásügyi miniszter rendelettel határozhatja meg az áruházak forgalmát, üzletkörét és üzletvitelének módját. Meglevő áruház kibővítéséhez és új áruiház felállításához a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter külön engedélye szükséges. E felhatalmazás alapján jelent meg az ú. n. áruház rendelet: 33.340— 1936. K. K. M. sz. r. (L. Budapesti Közlöny 1936. 252. szám.) Az iparűzés szabadságának további fontos korlátját jelentette az 5850/1938. M. E. sz. r. „az iparigazolványok és iparengedélyek kiadásának ideiglenes felfüggesztéséről", amely rendelet szerint további rendelkezésig iparigazolványt és iparengedélyt nem szabad kiadni 1938. évi augusztus hó 15-iketől kezdve. Kivételes esetekben az iparjogosítvány kiadását az illetékes miniszter engedélyezheti. A 6430/1938. M. E. sz. r. értelmében még ugyanazon városban és községben nyitandó fióküzletekre is vonatkozik ez a tilalom. E rendelet az iparűzés terén előhírnöke volt a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. évi IV-ik törvénycikknek, amelynek 14-ik §-a szerint „ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt mindaddig nem lehet kiállítani, amíg az illető községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a községben fennálló öszszes iparigazolványok és iparengedélyek számának hat százaléka alá nem csökken. A kereskedelem- és közlekedésügyi, illetőleg az iparügyi miniszter közérdekből kivételt tehet. 123