Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A Datio in solutum. [2. r.]

forgott fenn, amely nem felel meg a felek erre irányuló megállapo­dásának, tehát datio in solutumról nem szólhatunk Ezek szerint: sem a teljesítés, sem a datio in solutum nem tá­madható meg, csupán akkor, ha valamely momentum a felek szerző­déses akaratának nem felel meg, de viszont ekkor már sem teljesí­tésről, sem datio in solutumról nem szólhatunk. Ha tehát a következőkben mégis a datio in solutum megtámad­hatásáról beszélünk, ezt a kifejezést úgy kell felfognunk, hogy szo­ros értelemben véve a datio in solutum megtámadásáról csak akkor van szó, ha az a támadás alaptalan, mert akkor az ügylet a szerző­désnek megfelelvén, ez a támadás sikerre nem vezethet. Viszont ha a datio in solutum alappal történő és sikerre vezető megtámadásá­ról szólunk, ez a datio in solutum formájában létrejövő, de annak lényegileg meg nem felelő actus megtámadását jelenti. A datio in solutum alapját képező obligatio megtámadható: té­vedés (error), csalás (dolus malus) és kényszer (vis ac metus) alap­ján. A tévedés, ha az ügylet oly fontos pontjára vonatkozik, amely miatt a felek consensusa nem tekinthető fennforgónak, az alapügylet semmiségét okozza. A semmiség a megtámadás sikeressége esetén következik be. E szerint feltétele az alapobligationak, hogy a felek consensusa egy adósságkielégítés céljából végbemenő tulajdonátru­házásra vonatkozzék. Tévedés forog fenn az alapobligatio fennállá­sának téves feltételezése esetén211). Ilyenkor az adósnak joga van a szolgáltatott aliud visszakövetelésére. Ha azonban a tévedés csak az adós részén állott fenn, a hitelező, ha tudva rosszhiszeműen el­fogadja az aliudot, tolvajnak (fur) minősítendő. Megtámadható az ügylet error in obiecto esetén is, midőn az adós tévedésből más dol­gát ad kielégítésül, mint amire vonatkozólag megegyeztek a felek212) (tehát nem a kikötött aliudot! )Bechmann213) tárgyban való tévedést lát akkor is, ha az aliud szolgáltatásánál, bár az individualizáló jegy­gyei van ellátva, tévednek, mert az a jegy több dologra is ráillik. Ilyenkor egy közelebbi meghatározó tevékenységnek kell a függőbeo levő jogi helyzetet nyugvópontra juttatni. Megtámadható az alapügylet error in persona címén, midőn nem az adós, hanem harmadik személy teljesített, vagy nem a hitelező­nek, hanem — szintén tévedésből — harmadik személynek teljesíte­nek. Error in substantia esetén szintén megtámadható az alapügy­let és az adósnak condictio áll rendelkezésre. Ez előfordul, midőn az adós a szolgáltatás anyagában tévedett, pl. valakinek pro soluto egy ezüst asztalt kellene szolgáltatni és helyette aranyból valót ad214). Megtámadásra szolgál okul az error in existentia azon esete, mikor a felek tudnak ugyan a dolog létéről (e tekintetben tehát nincs té­vedés), de emptio spei, simulatio, vagy tréfa forog fenn215). 211) Error in negotio. 212) Dig. 12. 6. 19. 3. 213) Bechmann. 420. 1. 214) Dig. 18. 1. 41. 1. Beehmann. 420. 1. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom