Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A Datio in solutum. [2. r.]

szolgálni az ügyleti ellenfél esetleges jogellenes magatartásával szemben az ügyletnek különböző címeken való megtámadása. A datio in sohitum megtámadna tásának alapjával, ül. meg-, vagy meg nem támadhatásának kérdésével több elmélet foglalkozik. Hennig205) a datio in solutum megtámadhatásának alapját azon tényben látja, hogy a hitelező adott esetekben károsodhat belőle. E nézet csak abban az értelmezésben tekinthető egészen helyesnek, hogy a megtámadás lehetősége a hitelező érdekei mellett mellékesen az adós érdekeit is szolgálja. Mert bár igaz, hogy az esetek legnagyobb számában a hitelező a két fél közül a károsult, Höfordulhat azonban, hogy in concreto a datio in solutumból kifolyó ,tg a hitelező járt jól és az adós vagyonilag károsodott206). A többi elméletek alapja a teljesítés és a datio in solutum szembeállítása, így egyesek szerint a fizetés (teljesítés) nem támadható meg, mivel a hitelezőnek a teljesítésre joga van. Ebből következőleg a datio in solutum — mivel a fizetéstől különböző új ügylet — megtámadható, tekintve, hogv az aliud szolsáltatását a hitelezőnek követelni nincs joga207). Az elméletek másik része más úton ugyan, de az előbbivel azonos eredményre jut. Ezek szerint a fizetés, minthogy a hitelezőnek erre kény szerhatalma van, megtámadhatatlan, — fordítva: a datio in solutum megtámadható208). Az említett nézetekkel szemben foglal állást Struchmann200), aki szerint nem az a helyes alap és lényeges vonás a megtámadhatás kérdésében, hogy a két ügylet közül (teljesítés-datio in solutum) az egyikre kény szerhatalma van a hitelezőnek, a másikra nem, hanem az a döntő fontosságú körülmény, hogy a hitelezőnek joga van a kielégítésre, hogy azután ez a kielégítésteljestés, vagy datio in solutum alakjában megy-e végbe — közömbös. így: mivel mindkettő a hitelező kielégítését szolgálja, a hitelezőnek mindkettőre joga lehet, sem egyik, sem másik meg nem támadható. Nézetünk szerint mind a teljesítés, mind a datio in solutum a hitelezőnek a felek szerződéses akarata szerint történő kielégítése s mint kielégítés — a Struchmann-féle elv szerint — nem támadható meg, csupán akkor, ha ez a kielégítési actus nem a szerződő felek akaratának megfelelően ment végbe. Ha tehát a teljesítés alappal megtámadható, ez azt jelenti, hogy nem volt szerződésszerű, nem szerződésszerű teljesítést pedig a jogrend nem ismer, mert ha a teljesítési actus nem felel meg a felek szerződéses akaratának, nincs teljesítés210). Ugyanez áll a datio in solutumra. Ha u. i. az joggal megtámadható, ez azt jelenti, hogv az aliud szolgáltatásánál oly körülmény 205) Hennig. 6. 1. 206) pl. megtévesztés esetén. 207) Hennig. 22. 1. (Vangerov.) 208) U. o. 26. 1. (Franké.) 208) Struöhmann Ih. a Jbh. XII. ávf. 278—286. 1. 210) Alex. E. 13. 1. 71