Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)
1938 / 9-10. szám - Gárdus Ferenc: A végszükség a magyar büntetőjogban [Könyvismertetés]
HIRE K Dómján Elek püspök temetése. A tiszai egyházkerület elhunyt püspökét, Doniján Eleket október hó 26-án délelőtt 11 órakor temették el nagy részvét mellett Nyíregyházán. A temetésen Lichtenstein László egyházkerületi felügyelő' vezetésével megjelent a tiszai kerület c-akiiem minden .számottevő tényezője és képviselete. — A kormányt Bernáth Géza miniszteri tanáé: os, az egyetemes egyházat Kapi Béla és Kovács Sándor püspök, a református egyházat Kállay Kálmán egyetemi tanár képviselte. A nyiregyházai nagytemplomban lefolyt gyász zertartáson a liturgikus szolgálatot Paulik János lelkész látta el, Dusizik Lajos esperes, püspökhelyettes imádkozott, Pass László esperes bibliát olvasott, a gyászbeszédet pedig Kapi Béla pü-pök tartotta. — Az egyházkerület és a nyiregyházai egyházközség nevében Bertalan Kálmán, a nyiregyházai egyházközség felügyelője tartott búe úbeszédet, a temetőben pedig, ahol az elhunyt földi maradványait Geduly Henrik mellé helyezték örök nyugalomra, Marcsek János alesperes mondott elbocsátó áldást. A jogakadémia gyásza. A jogakadémia tanári kara október hó 25-én rendkívüli kari ülést tartott, amelyet Dómján Elek dr. emlékének szentelt. Az ülés megnyitása után Bruckner Győző dékán emlékezett meg Dómján Elek dr. haláláról, kegyelete^ szavakban méltatva azokat az érdemeket, amelyeket az elhunyt egyházi téren és a főiskola pártfogásában szerzett. Szentgyörgy völgyi Dómján Elek dr. értékei egyházi és közéleti tevékenységet fejtett ki, — mondotta beszéde során, — a keresztény nemzefi gondolatnak tántoríthatatlan hirdetője volt mindenkor és széleskörű tudományos felkészültsége révén egyházunk szellemi vezetékére mindenekfelett hivatott volt. A tudománynak lelkes barátja volt s maga is értékes tudományos munkákkal gazdagította a szakirodalmat. A tudományokkal való beható foglalkozá közelebb hozta őt hozzánk és főiskolánkhoz, melynek munkásságát Ő kezdettől fogva megértően méltányolta s annak nemes barátja volt. Válságos és súlyos időkben ismételten felemelte szavát főiskolánk védelmére és püspöki székfoglalójában éppen úgy, mint alig néhány héttel ezelőtt elhangzott pü pöki évi jelentésében meleg szeretettel emlékezett meg főiskolánk tudományos működéséről. Határozottan s elszántan sikra szállott, az elmúlt hónapokban tartott egyházkerületi közgyűlésen a jogi szakoktatásnak olyan irányú reformja ellen, amely a nagymultú főiskolánk fejlődését megakadályozhatná. Ismételten kijelentette előttem, hogy mindég öröm volt számára, ha főiskolánk kü zöbét átlépte, mert egész lelki habitusza révén a tudományok otthonában érezte magát megelégedettnek és legboldogabbnak. A jogakadémia tanári kara mindig tisztelettel és szeretettel vette őt körül és ő mindig szeretettel felkereste főiskolánkat, akárhányszor útja Miskolcra vezette. Mint a jogakadémia igazgató választmányának egyházi elnöke, sok megérté sél és rátermettséggel intézte és irányította főiskolánk fejlődését. Büszke volt arra, hogy a magyarhoni ev. egyetemes egyháznak egyetlen főiskolája az ő kerületében működik és mint püspök és fenntartó hatóságunk 208