Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - Gárdus Ferenc: A végszükség a magyar büntetőjogban [Könyvismertetés]

egyik fontos tényezője, szeretettel kormányozta egyházkerületének e legfontosabb, szívéhez nőtt kultúrintézményét. — Egy év: püspöki működése mellett régi, több évtizedre terjedő, őszinte megbecsülésen át baráti szereteten alapuló kötelékek fűztek bennünket az ő szerény, puritán egyéniségéhez, mely meghittebb körben árulta el a maga rejtett, súlyos értékeit. Emlékét hálás kegyelettel zárjuk szívünkbe. Legyen emlékezete áldott! Az emlékbeszéd után a kar a következő javaslatokat tette magáévá: Dómján Elek dr. emlékét jegyzőkönyvében örökíti meg s ennek egy példányát az elhunyt özvegyének megküldi, akit részvéttávirattal ás felkeres. Az elhunyt ravatalára a főiskola színeivel ellátott koszorút helyez s a temetésen testületileg megjelenik, a temetés napján az előadások szünetelnek, a jogászit'jiíság küldöttségileg képviselteti magát a temcté en s a jogakadémia székházára egy hétig a fekete gyászlobogó kitüzetik. A jogakadémiai ifjúsági egyesületek közös gyászünnepélye. A jogakadémia ifjúsági egyesületei Dómján Elek dr. püspök elhányta alkalmával gyászünnepség keretében tartottak kö zös gyűlést a jogakadémia nagytermében. A gyűlést Vadnay György, a Miskolci Joghallgatók Testületének titkára, mint a távollevő elnök képviselője nyitotta meg s kegyeletes szavakkal emifjúság jóltevőjéről. A Werbőczy Bajiékezett meg Dómján Elekről, mint az társi Egye ület nevében Benkő László mb. vezér mondott emlékbeszédet s az elhunyt nagy hazafi temetésének napjára kolor napot rendelt el s egyben javasolta, hogy a gyűlés az özvegyet táviratilag értesítse részvételéről. Bánó Imre a Miskolci Jogász Turista Eg}^esület nevében tartott megemlékezést, kiemelve az elhunyt nagy természetszeretetét s javasolta, hogy a temetésen a jogászifjuság küldöttségileg képviseltesse magát. A javaslatok elfogadása után Kőnig Levente, a Luther Szövetség elnöke mondott gyászbeszédet, amelyben kiemelte az elhunyt püspök nagy egyházi és nemzeti érdemeit, majd kifejezésre juttatta a jogászifjúság egyetemes gyászát. Az impozáns ünnepélyt a Hiszekegy elmondásával fejezték be. 209