Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)
1938 / 9-10. szám - Gárdus Ferenc: A végszükség a magyar büntetőjogban [Könyvismertetés]
KÖNYVSZEMLE Gárdus Ferenc-: A végszükség a magyar büntetőjogban. Miskolc, 1938., 120 1. A Miskolcra menekült ősi eperjesi ágostai (hitvallású ev. jogakadémia szemináriumainak értekezései sorában újabb terjedelmes, ízléses kiállítású kötet került a nyilvánosság elé, 'Gárdus Ferenc miskolci joghallgató tollából. A tudós szerző a végszükség tanával foglalkozik fenti című művében. Három részre osztott művében 16 szakaszban tárgyalja a maga elé tűzött problémát. Az első részben, a bevezetésben a büntetőjrgi végszükség fogalmát ismerteti s nyújtja fogalommeghatározását, hogy megalapozza de lege ferenda a III. rész 16-ik §-ában nyuitott tervezetét. Helyesen mutat rá a szerző, hogv minő károkat okozott az irodalomban a végszükség ícgalmi meghatározásánál a helvzet és az állapot fogalmának téves alkalmazása s abban állapodik meg. hogy a büntetőjogilag értékelhető végszükség" nem állapot, hanem helyzet. Még pedig kétséges, szükség helyzet, mely amellett veszélyes is. Foglalkozik a végszükség' keletkezésével s rámutat arra. hogv a végszükség az érdekviselő emberi állapotok összetalálkozásának bizonvos esetekben beálló természetszerű következménve, de nem a iogos érdekek összeütközésének eredménve, annál kevósbbé maga a iogos érdekek összeütközése, legkevésbbé pedig jogos összeütközés. Szerinte az érdiekösszeütközés mindenkor a végszükségi helyzet következménye, ele nem annak előidézője. Arra tekintettel, hogy a végszükséget a iog e.?véb ágaiban is szabálvozás alá vonták, nagyon helyesem rámutat röviden a magánjogi és büntetőiéin végszükség fogalmára s illetve a kettő közötti különbségekre. E tekintetben álláspontja az, hogy a végszükség két érintett fajtája között mennyiségi különbség van. A büntetőjog feladatát — munkatervének kifejtése során — abban látja, hogy meg állapítsa a végszükséggel kapcsolatosan azt. minő cselekvés a végszükségi cselekvés, azaz. mik a végszükségi cselekmény ismérvei s mik a hozzá fűződő büntetőjogi következménvek. A 2. §-han a szerző a magvar büntetőjogi végszükség jogtörténeti kiifHlődésércl 'tájékoztat röviden. A szentistváni büntetőjoggal kapcsolatosan Baranvav becses munkájára támaszkodva megjegyzi, hogy a végszükség fogalmát illetően e korból írásos nyomunk nincsen ugyan, de isién szellemesen mutat rá. hoev tekin1 ettél az egyházi s a római jog erős befolyására: a végszükség fogalma már a szentistváni törvényhozás ideijében ismert kellett 'égyen. Okosan következtet erre s kutató érzékének fejlettségéről tesz ugyanekkor tanúságot, midőn rámutat, hogy a Werbőczt-féle 205