Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

tozott meg, mert célja most is: „Die Gefahren abzuwehren, duroh welche die öffentliche Sicherlheit und Ordnung bedroht werden."75) A megváltozott viszonyoknál fogva azonban az előbbi tétel is másként értelmezendő. A nemzeti szocialista állam rendőrségének u. L feladata a. személyes szabadság felett való őrködés azáltal, 'hogy a közösség (Gremeinsc'haftpersőnlicihkeit) át ne lépje az egyén kárára cselekvési körének határait. „A rendőrségnek lényege és feladata — mondja továbbá Konrád76) — abban áll az új birodalómban, hogy az egyes néptársakat a népközösségbe beossza és alárendelje azokat a közösségnek." A nemzeti szocialista államban tehát az egyén, mint a közösség tagja ugyan az utóbbival szemben háttérbe szorul, azonban tetteiért mint egyén felelős, s így a közösség az egyén létét nemcsak hogy nem semmisíti meg, hanem mint jogi organizmus, az egyes egyéniségek érvényesítését és személyes szabadságát erre alkalmas szervével, a rendőrséggel leghathatósabban biztosítja. e) Mi a jog a nemzeti szocialista államban? „Die Revolution — mondja Freisler77) — erfasst ein Volk ganz, oder ist keine Revolution." A nemzeti szocializmus forradalma valóban magával ragadta az egész népet, s annak világnézetét a korábbi liberális világfelfogással szemben teljesen más irányba terelte. A nemzeti szocialista világnézet valóban az élet minden megnyilvánulásában érezteti hatását és ezért lehetetlen, hogy a német jogszemléletbe ne vitt volna bele új alapokat. A liberális állam felfogása szerint a jog „a szociális élet kényszerszabálya.."78) Sajátossága a liberalizmus jogfelfogásának, hogy nem akar általános érvényű zsinórmértéket a jogban, mert minden jog mértéke az egyes ember és hogy minden jog forrása az állam, mint 'hatalmi szervezet ós jog mindaz, amit az államhatalom alakszerűén elrendel. A nemzeti szocializmus joga a liberális jogfelfogás ezen sarkpontjait új, a liberálizmus előtt ismeretlen eszmék bevezetésével módosította, illetve elvetve azokat, felfogását a jog mibenlétéről új alapokra helyezte. A liberálizmus nem akart a jogban általános érvényű zsinórmértéket elismerni, mert minden jog mértéke úgyis az egyes ember. E felfogás azonban teljesen lehetetlen eredményre vezet és mellette szóbirodalom bukásáig (1806) terjedő időre esik. A II. birodalom (Zwoites Reich) Bisanark állama (1871—1918) .A III. birodalom a nemzeti szocialista állam, Hitler állama. 75) Kőbler. 346. L 76) Konrád. 15—46. 1. 77) Freisler. 7. 1. 78) Freisler. 9. 1. 144