Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

A liberalizmus államában az állam és az egyén egymástól téliesen különáll s csupán bizonyos szálak azok, melyek a kettő közt némi kapcsolatot biztosítanak: az egymással szemben fennálló kölcsönös igények.^ Az állam biztosította az egyén számára alanyi jogainak gyakorlását és ennek fejében bizonyos — az ő érdekeit szolgáló — cselekményeket, szolgáltatásokat kívánt meg tőle.70) így a liberális államban az állam és az egyén mellérendeltségben állanak egymással, mint egyenlőjogú felek. A nemzeti szocialista államiban ezt elképzelni lehetetlen, mert a nemzeti szocializmusnak kiindulópontja a közösség, nem pedig az egyén. Izolált egyedek u. i. nincsenek — mondja a nemzeti szocialista felfogás — de viszont nincsen egyéni, individuális vonatkozások nélküli közösség sem; a nemzeti szocializmus államberendezése tehát — bármennyire is háttérbe szorítja az individuumot a közösséggel szemben, mégsem kívánja az egyéniség abszorbeálását. „Der Nationalsozialismus — mondja Konrád71) — verlangt die in der Volksgemeinschaf t wurzelnde und aus ihr herauswachsene Persőnlic'hkeit." Nem tűnhetik tehát el az egyéniség a nemzeti szocialista államban sem, mert hisz ez az egész államberendezés a felelősségen épül fel, felelősséget (felelősségérzetet) pedig a közösségtől nem, csupán az egyéntől követelhetünk. A nemzeti szocializmus tehát az egyénnek is jelentőséget tulajdonít, csakhogy itt az egyén viszonya a közösséghez már többé nem a kölcsönös, egymással szemben fennálló jogok és kötelességek komplexumát jelenti, miért is a nemzeti szocialista államban a már említett „kölcsönös igényelméletet" el kell ejtenünk, mert az a liberális állam sajátja. A nemzeti szocialista államban az egyén mint a „Volksgemeinschaft" — a népközösség tagja jelenik meg, aki azonban tetteiért a közösségnek, nem mint a közösség tagja, hanem mint önálló egyed tartozik felelősséggel. Az egyéniség érvényesítése az államban megfelelő közbiztonság mellett lehetséges csak. A közbiztonságot az államban a rendőrség tartja fenn. A rendőrállamban az államcél, a rendőrség céljával volt azonos.72) A liberális állam e tekintetben abban különbözik a rendőrállamtól, hogy itt a rendőrség célja quantitative nem azonos az államéval, hisz az államnak jóval több célja van, azonban a rendőrség megfelel az állam céljainak. Ha azonban azt valljuk, hogy a liberális állam főcélja az, hogy az egyén cselekvési szabadságának teret biztosítson, úgy a rendőrség célja az államcéllal esik egybe,73)^ hisz az utóbbi hivatása, az általános felfogás szerint, a közbiztonság fenntartása az államban. A rendőrség fogalma látszólag a III. birodalomban74) sem vál70) Janisaiéin: 150. 1. 71) Konrád: 24. 1. 72) Köfcler: 328. 1. 73) U. o. 329. és Maissner-Kaisenberg: 162. 1. 74) I. birodalom (Erstes Rei'ch) a verduni szerződésitől (842) a német római 143