Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

érthető azért, mert az állampolgárság" első és legfontosabb feltétele az államhoz-tartozás és csak ha ez megvan, lehet arról szó, hogy valaki a másik két feltétel egyidejű fennforgása mellett (faj és a nemzet szolgálatára való készség) állampolgárrá, „a teljes politikai Jogok egyidejű hordozójává és a törvények mértékadójává legyen." Az állampolgári minőség tehát ezek szerint kettős hatással bír, (RBGr) 1. az állampolgár az összes politikai jogok jogosítottja, 2. az állampolgár maga állíttatik oda mértékadóul a törvények alkotásánál. Az utóbbi a már idézett tételben nyeri magyarázatát: „Alles was dem Volke nützt ist Retíht, alles was ihm schadet, ist Unreeht." A törvények mértékét ezek szerint a nép érdeke határozza meg a „Volksgemeinsehaft pedig Volksgenossékból áll, akik csak állampolgárok lehetnek, ily módon tehát minden törvény mértéke a német állampolgár. Az állam polgárait többé tehát nem a jogi kötelék fűzi egymáshoz, hanem a vérközösség, a származás azonossága, amely minden téren meghatározólag ki'hat s rányomja bélyegét a nép életére. d) A közösség és az egyén egymáshoz való viszonya a nemzeti szocialista államban. A nemzeti szocialista világnézet és filozófia alapja, kiindulópontja nem az egyes ember, hanem a közösség, a „Volk";"9) ennélfogva a közösség és az egyén viszonyának vizsgálatánál nem szabad korábbi államjogi viszonyokat alapul venni. Az a körülmény u. i., hogy a nemzeti szocialista állam totális állam oly értelemben, hogy a köz- és magánélet minden viszonya szükségképen az államot is érdekli, az egyéniségnek, az egyéni szabadságnak — a korábbi viszonyokat szem előtt tartva igen nagymérvű abszorbeálását jelenti. Az egyéniség mibenlétét és körét tehát teljesen új alapokon kell vizsgálat tárgyává tennünk. 2. német atya által valló törvényesítés, 3. külföldi nőnek német „staatsangehőrijg',-gel kötött házassága, 4. külföldi polgárosítása által. Az „államhoz-tartozás" elveszthető (RBG. 17. §.): 1. az állam kötelékéiből (Staatsangehőrigkeit) való kibocsátás, 2. idegen államhoz-tartozás megszerzése, 3. fegyveres szolgálati kötelezettség nem teljesítése, 4. vissza nem térés, vagy külföldi állam szolgálatába való állás háború, esetén, 5. külföldi által való törvényesítés, 6. német nőnek külföldi férfivel kötött házassága által. 69) Koellreuter: Deutsches Verfassnngsreeht. 65. és 128. 1. és Der deutsche Führerstaat. 8. L Hőhn: „Nach nationalsozialistischer Anschauung ist Ausgangspunkt eine ganz konkrété Geaneinschaft: das Volk." 233. 1. 142