Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. I. RÉSZ. BEVEZETÉS. „A nemzeiti szocializmus — mondja Wilhelm Coblitz, a német Keichsreehtsamt vezetője*) — történelmi feladatát és legelsőbbrendű kötelességét abban látja, hogv a német népnek német jogot adjon. " E micnclat élesen megvilágítja, hogy miért aktuális a római jog* helyzetének kérdése a nemzeti szocialista Németbirodalomban. A római jog alapjaiban: Itália talajában gyökerező, későbbi fejlődésében: az ókor kultúrnépeinek a jogalkotó rómaiak által helyesnek tartott jogintézményeit felölelő, s Jnstinianus-korabeli alakjában: egy, az összes kultúrnépek igényeinek rendkívül megfelelő, a jogi forgalom gyorsaságát, könnyeAségét hihetetlen mértékben előmozdító s az emberiség közkincsét képe&í jogrendszert jelent. Tény, hogy ez az internationalis kultúrértéket jelentő jogrendszer a sajátos germán jogalkotó szellem számára merőben idegen. A nemzeti szocializmusnak pedig — mint Coblitz mondja — kötelessége német jogot adni a német népnek. A fentemiített kijelentés, amely az egész nemz/ti szocialista jogalkotás és jogfejlődés irányvonalát jelöli meg: a római jog halálra ítélését je'lenti le'hát Németországában, mert hisiz a német jogrendszer, helyesebben a német magánjog — eltekintve az egyes német országok jogfejlődésének ellenkező irányától — alapvonalaiban a római jogon nyugszik s annak jellemző sajátságait íünteti fel minden téren. A nemzeti szocialista állam jogalkotásának tehát „elsőrendű" célja, hogy a recipiált idegen jogot — a római jogot — kiikiiszöbölve, egv a német talajban <rvökerező és a német jogi aéniusz szellemében alkotott, annak sajátosságait mindenben magánhordozó jogrendszert adjon a német „Volk"-nak. Nem káiet tehát érdektelen annak vizsgálata, hogy hogyan iíryeksrzik a nemzeti szocialista törvényhozás a német nép'léleknek ) Coblitz bevezető szavai' Frank munkájához,. VII. 1. 125