Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

idegen jogot .minden téren kiszorítani s (helyét a német talajban gyö­kerező, alapjait az ősgermán jogeszmében lelő német jogrendszerrel betölteni. A nemzeti szocialista törvényhozás feladata nem könnyű, hiszen a római jog — bármennyire is kihangsúlyozták a mult ger­manistái és a jelen nemzeti szocialista jogtudósai a német néplélek­nek merőben idegen mivoltát — a gyakorlati élet követelményeinek minden téren rendkívül megfelelő, rugalmas, a való élet követelmé­nyeihez tehát hozzáidomulni tudó s minden művelt nép jogának, he­lyesebben magánjogának alapjait képező jogrendszer, amely a hosz­szú használat folytán szinte Németországban sem tekinthető ide­gennek. Természetesen midőn a következőkben római jogról elvi érte­lemben szólunk, legtöbbnyire ezen nem a remekjogászok, sem a jus­tinianusi kodifikáció jogát kell értenünk, hanem a teljesen kifejlett római jogon (justinianusi jog) nyugvó s a jelen kor követelményei­nek megfelelően módosított, Németországban használatos római jo­got, a pandektajogot kell érteni. A munka fősúlya ennek megfelelő­en a német magánjog (polgárjog) átalakulásán lesz. A kérdés megvilágítása céljából először áttekintést kell szerez­nünk a nemzeti szocialista jogi felfogásról s azután lehet csak át­térnünk annak tárgyalására, hogy hogyan alakul át a római jogon alapuló német magánjog a nemzeti szocialista jogeszme hatása alatt. Ezért először nagv vonalakban ismertetnünk kell (kronologikusan) a nemzeti szocialista törvényihozást, majd ennek alapján azokat az irányelveket, amelyek a múltban alapul szolgáltak és amelyeken nyugszik a jövő nemzeti szocialista törvényhozás. Bár, mint kiemel­tük, a munka fősúlya a célkitűzésnek megfelelően a magánjogi vo­natkozásokon nyugszik, hisz a római jog a német magánjognak volt alapja, nem mellőzhetjük el azonban a német közjogi vonatkozáso­kat így pl. a Führersstaat, az NSDAP, az állampolgárság, faji tör­vényhozás stb. kérdésének megvilágítását, mert hiszen a nemzeti szocialista állam jogának egyik fő tulajdonsága, — ami egyébként az egész államberendezés lényegéből folyik — hogy a közjog úgy­szólván nem választható el a magánjogtól, illetve a magánjog any­nyira át van szőve közjogi szálakkal, hogy az elhatárolás alig ejt­hető meg. A munka második részében ismertetnünk kell azon elvi különb­ségeket, amelyek a római jog és a nemzeti szocializmus által terem­tett jogelvek közt f ennállanak, továbbá végigmenve az egyes magán­jogi jogágakon, meg kell vizsgálnunk, hogy miben áll ez az átalaku­lás s mennyiben érvényesültek ezek az elvek a nemzeti szocialista állam joggyakorlatában. 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom