Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Az egyházi törvénykezésről alkotott zsinati törvénycikk

kok eleste révén reálisabb lesz az egyházközségek költségvetése. További gyakorlati újítás az, mely az adófizetést negyedévi részletekben — az állami adók fizetésének mintájára rendeli eszközölni, az esedékesség napját, szintén az állami adókkal azonos módon, a negyedév második hónapjának 15-ikében állapítván meg. Rendezte azonkívül a Vl-ik t. c. a (katonai személyek & az egyházi tisztviselők adózási kötelezettségének sokat vitatott és sok féle módon megoldott kérdését is. A törvény 10. §-a kimondja, hogy a magyar királyi honvédség, csendőrség, határőrség, folyamőrség tényleges állományú tagjaira e minőségükben élvezett illetményük vagy jövedelmük u'án egyházi adót kivetni nem lehet. Kimondja továbbá, hogy az egyházi tisztviselőket az egyháztól élvezett javadalmuk után nem illeti meg adómentesség. Bár ezek az újítások és gyakorlati módosítások lényegesen előbbre viszik az egyház gazdasági életének helyesebb alapokra fektetéséit — a helyzet, mégis az, amint azt fentebb is említettem, hogy az egész háztartási berendezés szabályozása nem lévén a mai gazdasági helyzethez s a mai modernebb gazdaságtechnikai elvekhez hozzáidomítva — az egyház gazdasági élete még mindig nem fejlődne'ik úgy és olyan mederben, amint azt az egyház jól felfogott érdeke diktálná, mert a novelláris zsinat meghatározott és eléggé szük tárgyköre folytán átfogó egységes szabályozás nem volt, keresztül vihető és az ilyen részleges módosítás, éppen az egység hiánya miatt, nem eredményezheti a eljes rendezést ós a zsinat törvényalkotási célját képező viszonylag legjobb szabályozást. Benczúr Vilmos dr. Az egyházi törvénykezésről alkotott zsinati törvénycikk A Kormányzó Úr ő Főméltóságához hódoló tisztelettel intézett felterjesztést a zsinat törvénykezési vonatkozású tárgyai között a következőket jelölte meg: a) a fegyelmi felelősség kiterjesztését valamennyi egyházi alkalmazottra, b) az egyháztagok fegyelmezését, c) hivatalvesztésre való képtelenség esetében a hivatalból való nyugdíjazás lehetőségének törvénybeiktatását, d) az egyházi törvénykezés és közigazgatás szervezeti szétválasztását. A törvénykezésről alkotott zsinati törvénycikk a felsoroltak közül az a), b) és c) pontokban foglalt szempontoknak teljes mértékben megfelelt. a) A törvénycikk 34. §-a szerint az egyházi fegyelmi bíráskodás 36