Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A honoráciorok főszerzői joga

szerzés ki nem mutatható, az közös szerzés. Az ingatlan azé, akire telekkönyveztetik. A házasság" bensősége nem kívánja a kényszerű kötöttséget, sőt sokkal erkölcsösebb, ha a házasfelek önként és nem kényszerből adják vagyonukat a másik félnek. 3. A közszerzemény gyakorlatilag nehezen kezelhető, szaporítja a vagyonkategóriák szamát, bonyolult perekre vezet. Jól mondja már Nánásy: „Alig vagyon egy-egy pont, mellyből több és nevezetesebb perek következtek volna, mint a közkeresetnek pontjából." Ha e sok hibában szenvedő közszerzeményt újkeletü alakjában tartjuk is fenn, a honoráciorjog is fenntartandó, hisz a honorácior oknál ténylegesen is a férj legtöbbször a főszer ző és a nagy vagyonú és kereső nő viszonyait is kitűnően szabályozza a főszerzői jog intézménye. Nem utolsó előnye ez intézménynek, hogy elkerüli a zavaros közszerzemény hátrányait. Itt a házasság nem jutalmazza ex lege a hanyagot a szorgalmas rovására, nem szül zavaros teóriákat s hosszú pereket magában rejtő számításokat. Minden különszerzés a szerzőé, a közös szerzések pedig megfelezendők. Ingatlanszerzésnél a hovátartozás már a tkvi bekebelezéssel eldől, s ha valamelyik fél csalárdul a közös szerzésből, vagy a nő vagyona árán vesz magának ingatlant, a másik fél még élők közt orvoslást kereshet. Ha pedig a másik fél tűri évekig a bekebelezett állapotot, biztos jele ez annak, hogy ebbe belenyugodott. Sokkal észszerűbb megoldás ez, mint a közszerzeménynél, hol még az sem számít, kinek nevén áll ez az ingatlan. Itt a jogrend a felek akarata ellenére gyakorol a házasfelek felett felügyeleti jogot. A közös szerzések egész szük körre szorulnak, könnyű az osztozás, itt nem lehet a szerzések felett függőben levő rejtelmes eszmei tulajdonközösségből folyó igénye a másik félnek. Az 1914-i P. Tj.-a (az Indokolás. I. 51. oldal) telve van tévedésekkel. A jogfejlődés demokratikus iránya népszerű tétel ugyan, de nem jogi indok. Az a következtetés pedig hamis, hogy a demokratikus fejlődés nevében a köznép joga a nemesekre és a honoráciorokra is kiterjesztessék. Sokkal demokratikusabb, ha a nemes és a honorácior jog lesz a széles néprétegekre kiterjesztve. A zenében is természetesebb és magasabb fejlődési fokot mutat, ha Wagner, Strauss és más klasszikus zene a nép közkincsévé lesz, mintha a néger csapszékek jazz zenéje lesz a zene alaptípusa. Maga a Tj. is elítéli ezen állítólagos intézményt, mikor < Jrosschmid nyomán annyira megreformálja, hogy a mai közszerzeményből egy egész más intézményt létesít. Elég e tekintetben a pénzbeli kielégítés elvére, a halál után való halasztás kedvezményére, házastársi jutalomként való konstruálására hivatkoznunk. Téves az az indokolás is, hogy a honoráciorok házassági szerződéseket szabadon köthetnek s így ha nem tetszik nekik a közszerzemény, azt életükből kiküszöbölhetik. Amint az emberek nagyrésze irtózik a végrendelettől, épúp-v irtózik a házassági szerződések kötésétől is. A fiatal házasulandók egyébként is gondatlanok, szerelme286