Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 5-6. szám - Összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből. [1. r.]

A német perjog szintén a vegyes rendszert követi (bár a magyartól lényegbevágó eltérésekkel!) s így szintén ismeri az ellentmondás (Einspruch) intézményét is. (Német ZPO. 338. §.) E dolgozat célját túlhaladná a mulasztás következményeinek elhárítására szolgáló rendszerek még részletesebb ismertetése és bírálata. Csupán néhány, eddig máshol eléggé ki nem domborított körülményre látszik szükségesnek a jelenleg felhceottak mellett ismételt hangsúllyal rávilágítani. A magy. perjog az ellentmondás intézményének beállítása következtében a rendszerint költségesebb igazolási eljárás részbeni mellőzésével a polg. pert olcsóbbá teszi s megkíméli a feleket bizonyos költségektől. (Ez pedig ma olyon lényeges körülmény amit — sajnos — a háború előtti modern perjogi rendszerek a gyakorlati kivitelezéskor rendszerint mellőztek.) Viszont az osztrák szabályozás hervadhatatlan előnye, hogy a mulasztás következményeit elhárító eljárást a lehető legegyszerűbben oldja meg, ami nem csekély érdem, amikor a legutóbbi időkig bizonyos „perjogi ideálok" elérése érdekében a komplikált és sokrétű megoldások folytán a modem perjog intézményeinél bizonyos elcizellálódási, bonyolultságot eredményező folyamat vette kezdetét. Az osztrák szabályozás hátrányát nem is a rendszerben, hanem a kizárólagosan megengedett igazolás feltételeinek a szigorúságában lehetne keresni. Az osztrák.polg. per jogban az igazolás alapja valamely „előre nem látottt, vagy elháríthatatlan esemény" (unvorhergesehenes octer unabwendbares Ereignis) lehet csak. Különösen elviselhetetlen a ZPO.-nak ez a szigorúsága, ha az „előre nem látott és elháríthatatlan esemény" igazolási alapként történő fennforgását objektív mérték szerint kívánják meg. (Az objektív elmélet.)6) Viszonylagosan enyhébb a szubjektív elmélet, amely a fél személyéből kiindulva vizsgálja, hogy a mulasztást előidéző esemény (a fél szempontjából!) előre nem látott, vagy elháríthatatlan volt-e és nem kívánja meg, hogy az esemény önmagában véve, a fél személyétől eltekintve, elháríthatatlan, vagy előre nem látott lett légyen. Az osztrák bírói gyakorlatban érthetően a szubjektív álláspont vált uralkodóvá.7): És emellett a szigorúság mellett a ZPO. nem ismeri a régi osztrák jog szerinti (az 1785. okt. 6-iki és az 1801. dec. 19-iki Hofdekr.; JGS'. 477; 545 sz.) „restitutio in integrum db maiam defensionem" intézményét sem & így a mai osztrák jogáillapot értelmében, ha a képviselő a legkisebb mértékben is mulasztott, oly esemény folytán, amelyet előre láthatott, vagy elháríthatott volna, a fél teljes vétlensége 6) Pollak képviseli laz irodalomban. (I. m. 500.) 7) Sperl i. m. 270.; Neumann i. m. 720.; Schoberlechner i. m.; Schima i. m,; Klein—Engel i. ra. 251. 93