Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 5-6. szám - Összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből. [1. r.]

esetén sincs az előbbi állapotba visszahelyezésnek helye. (Ez alól kivétel, ha a képviselő eljárása csalárd, „betrügerisch"; ZPO. 530. §. 3. p. — A vétkesen mulasztó képviselővel szemben különben a fél egyedüli orvoslási útja a gyakorlatilag csekély értékű kártérítési per.) A német polg. peres eljárás szerint az előbbi állapotba való visszahelyezés alapja valamely „természeti esemény" (Naturereignis), vagy más „elháríthatatlan véletlen" (Unabwendbarer Zufall) (ZPO. 233. §. I.); vagyis az erőhatalom (vis maior) esete a szubjektív elmélet ér* telmezése szerint.8) A német jog azonban — mint már említést nyert — ismeri a határnapokkal szemben az egészen enyhe ellentmondás (Einspruch) intézményét is. Ezzel szemben a magy. Pp. egyezően a régebbi magyar joggal és eltérve a német és osztrák perrendtől, az igazolásnak a feltételeit igen helyesen, a legenyhébben állapítja meg és az önhibán kimül (vétlenség) történt mulasztás valószínűvé tételével is megelégszik. (Pp. 456. §.) Emellett pedig még az ellentmondásnak is teret enged bizonyos megszorításokkal. (Pp. 431, 462, 464. §§.) Végül az igazolási kérelemmel kapcsolatos eljárás szabályozásánál a magyar és az osztrák jog közt nincsen említésreméltó különbség. Legfeljebb csupán, annyi, hogy az osztrák jog a, kérelem elintézésére szabályként szóbeli tárgyalást rendel tartani, amely mellőzhető, ha a kérelem köztudomású tényeken alapszik (ZPO. 149. §.) ; ezzel szemben következetesebb a magy. Pp., mikor azt mondja, hogy: „Az igazolási kérelmet azon eljárás szerint kell elintézni, mely a pótolt cselekmény, illetőleg az új határnap tekintetében irányadó. Ha ehhez képest szóbeli tárgyalás tartandó, az igazolás kérdését előzetesen kell tárgyalni és eldönteni." (Pp. 456. §. I. és II.) (A többi szemelvény közlését folytatjuk.) Szepesváraljai Haendel Vilmos dr. KÖNYVSZEMLE Dr. Székely Pál: A bányajogi meghatalmazott és a bányaüzemvezető felelősségéről.1) A bányajoggal tételes jogászaink igen kis mértékben foglalkoznak. Ennek oka talán abban keresendő, hogy a bányajogot a speciálisan bányászatra vonatkozó szabályai mellett részben köztörvényi magánjogi, részben kereskedelmi jogi, részben közigazgatási jogi vonatkozású jogszabályok alkotják s így úgy a magánjogász, mint a kereskedelmi jogász, valamint a közigazgatási jogász a bányajogot saját tárgyától nagyobbrészt idegennek találja. Valóban a bánya jogtudomány sui generis jogtudomány, amelynek művelője ezek szerint a speciális bányászaton — mint a báinyajog alapját képező 8) Bosenberg i. m, 234. J) Megjelent szerző kiadásában. Miskolc, 1936. (37 i) 94