Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A hitelező joglemondásának hatása a kezes felelősségére

A hitelező tehát a kezeshez való viszonya szempontjából korlátozva van a tekintetben, hogy a főadóssal szemben fennálló jogosítványairól szabadon lemondhasson, mert az ilyen joglemondás, — ha és amennyiben a kezes helyzetét súlyosbítaná —, a kezes felszabadulását eredményezheti. Ezek szerint a jog negatív irányban is bizonyos diligentiát ró a hitelezőre a kezes érdekében s ennek megszegését ugyanazzal a következménnyel sújtja, mint amelyet a positív irányú diligentia megsértéséhez, a követelés érvényesítésénél tanúsított s a főadóssal szemben behajthatatlanságot eredményező mulasztáshoz fűz. Az alábbiakban azt óhajtom röviden összefoglalni, milyen körre terjed ki ez a negatív irányú hitelezői diligentia, vagyis melyek egyenkint azok a követeléssel egybekötött jogok, amelyekről a hitelező a kezesre tekintettel nem mondhat le a főadóssal szemben. A Kúria idézett határozata nem adja ezeknek a jogoknak kimerítő felsorolását, csupán példaszerűen említi közülük a zálog- és jelzálogjogot.2) A végből, hogy e jogok körét megállapítsuk, mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a kezes valamely, a főadóssal szemben gyakorolható hitelezői jogosítványra nyilvánvalóan csak annyiban számíthat, mint olyanra, mely az ő visszkeresetének is biztosítékául fog szolgáim, amennyiben az illető hitelezői jogosítvány — a hitelező követelésének kiegyenlítése folytán — a kifizetett követeléssel együtt a törvény értelmében ő reá, a kezesre fog átszállani. A felvetett kérdés tehát azon fordul meg, hogy a kezes részéről történt fizetés jogszabályaink szerint mily joghatásokkal jár. Bírói gyakorlatunk a kezes által történt fizetést a törvényi engedmény (cessio legis) egyik esetének tekinti. A Polgárijogi Határozatok Tárába 688. szám alatt felvett elvi határozat (P. H. T. IV. k. 179. 1.) indokolása szerint „magánjogi jogszabály az, hogy a kezességvállalásból kifolyólag történt fizetés folytán a kezes külön engedmény nélkül is, törvényes engedmény címén a hitelező követelését az összes jogokkal megszerzi." Ugyanezt az elvet fejezi ki a 445. számú elvi határozat is (P. H. T. III. k. 87. 1.), melynek kijelentése szerint „arra, aki anyagilag idegen tartozást jogi helyzeténél fogva kénytelen kifizetni . . . \már a fizetés tényénél fogva átszáll minden járulékos joggal együtt a kielégített hitelezőnek a követelése." I ] Abból, hogy a kezes fizetésének ténye jogilag törvényi engedménynek minősül, önként adódik az a következtetés, mikép a fizető kezes a kiegyenlített követeléssel együtt ugyanazokat a követelés biztosítására szolgáló mellék- és előjogokat szerzi meg, mint amelyek szerződéses engedmény esetén az átruházott követeléssel együtt az engedményesre szállanak át, mert jogszabály az, hogy ha a követelés törvény2) A jelzálogjogról való lemondásra 1. K. I. G. 289—1911. sz. határozatot is. (Gottl, XVII. k. 3255. sz. jogeset.) 81