Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A hitelező joglemondásának hatása a kezes felelősségére

nél fogva szállt át másra, a szerződéses engedmény szabályait kell megfelelően alkalmazni. (V. 6. Magyarország Magánjogi Törvénykönyve törvényjavaslatának — Mt. —1232. §-át is.)3) Magánjogunk szerint a szerződéses engedmény esetén az átruházott követeléssel együtt a követelést biztosító alábbi mellék- és előjogok szállanak át az engedményesre. 1. A kézizálogjog, illetve — mivel a kézizálogjog megszerzéséhez traditió szükséges, — igény a zálogjog átruházására.4) A Mt. 1220. §-a szerint az engedményezéssel a kézizálogjog ipso iure átszáll, azonban a kereskedelmi törvény 308. §-a értelmében „a biztosított követelés átruházásával a zálogjog csak akkor tekintetik átruházottnak, ha maga a kézizálog is átadatik." 2. A jelzálogjog. Az 1927 :XXXVu t.-c. 8. §-a értelmében a jelzálogjoggal biztosított követelés átruházásával a jelzálogjog is átszáll az engedményesre, mint új hitelezőre, aki a 11. §. alapján követelheti, hogy az egedményező egyezzék bele az átszállásnak telekkönyvi bejegyzésébe. (Az átszállás telekkönyvi bejegyzés nélküli is, ipso iure megtörténik, a telekkönyvi bejegyzés a harmadik jóhiszemű szerzés szempontjából bír fontossággal.) 3. A kezesség. Ha az átruházott követelés kezességgel van biztosítva, az engedményes a követeléssel együtt a kezességből folyó jogokat is megszerzi. (V. ö. Raffay: II. k. 263. 1., Fodor—Katona: III. k. 190. 1.) 4. A végrehajtási elsőbbségi jogok. A bérkövetelés engedményezését pl. épúgy megilleti a bérbeadó törvényes zálogjogával járó kielégítési elsőbbség, mint magát a bérbeadót. (V. ö.: Bp. T. 30.199—1896. sz. hat. — Vinczenti: Végrehajtási eljárás. 1980. 232. 1.) 5. A csődbeli és a csótyönkivüli kényszer egyezségi eljárásbem érvényesithető előjogok. (V. ö.: 688. E. H.) A most felsorolt — a követelés engedményezése esetén átszálló — jogok azok, amelyeket, mint törvényi engedményes, megszerez a kezes is,5) következőleg ezek azok a jogok, amelyekre a kezes a kezesség elvállalásakor, ha akkor már fennállanak vagy egyidejűen keletkeznek, úgy számíthat fizetése esetére, mint visszkeresetének biztosítékaira. 3) A szerződéses és törvényi engedmény közötti különbségekre 1. Almási: Kötelmi jog 1929. I. k. 458, 464. 1. A most tárgyalt vonatkozásban nincs különbség. 4) „Keresettel követelheti a dolgok kiadását.": Fodor—Katona: Magyar Magánjog III. k. 190. 1.; 1. még Raffay: II. k. 151. 1, Szladits: Dologi jog 275. 1. 5) A többi kezes elleni jogok megszerzésére (aránylagos megtérítés!) K I. G. Í58—1896. (Dtár. 3. f. V. k. 163.), K. I. G. 721—1906. (Gottl. XII. k. 2636. sz.), a jelzálogjog tekintetében 1. a 86. E. H.-tal szemben (P. H. T. I. k. 169. 1.) az 1927:XXXV. t.-c. 11. §-át s 1. a 24.000—1929. I. M. sz. r. 16. §. 6. bek., csődbeli előjogok tekintetében a már idézett 688. EH-ot, Kényszeregyezségre: 1410— 1926. M. E. sz. r. 58., 59. §§. 82