Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)
1935 / 4. szám - A hitelező joglemondásának hatása a kezes felelősségére
szervezetet s hagyjuk azt kihasználatlanul, másrészt az attól elvont munkára egy új szervezetet létesítünk és fejlesztünk ki akkor, amikor takarékosan, racionálisan akarunk közigazgatni. A közigazgatási reformtörekvések ebben a vonatkozásban megállapításunk szerint túllőttek a célon! A bíráskodást az elsőfokú közigazgatási ténykedésekkel szemben természetesen csak a sajátosan közigazgatási ügyekben helytelenítjük s elfogadjuk azt a közigazgatás alkotmányi vonatkozású, a törvényhozó testület megalkotására irányuló ténykedéseivel szemben. Ennek a működésnek ugyanis sajátos alkotmányi természete van, s ez nem sajátos értelmű közigazgatás. Ez a souverain szervnek időközönként való újjáalakulása ahol célszerűségi szempontok szólnak csupán amellett, hogy igénybe vétessék a közigazgatási szervezet, de az nem lehet alkalmas arra, hogy felmerülő jogviták esetén elsőfokúkig is eljárjon. Az ügyeknek eminenter politikai természete zárja ezt ki. Szontagh Vilmos ár. A hitelező joglemondásának hatása a kezes felelősségére Legfelsőbb bíróságunk egyik határozatában, mint általános jogelvet szegezi le, „hogy a hitelezőnek a jóhiszeműség követelményénél fogva tartózkodnia kell olyan cselekményektől, amelyek a kezes helyzetét súlyosbítanák és őt megfosztanák visszkeresetének azoktól a biztosítékaitól, amelyekre a kezesség vállalásakor számított vagy számíthatott." (Kúria P. IV. 75—1930. sz. hat. — Jogi Hirlap V. évf. 589. sz. jogeset.) Ebből az általános jogelvből vezeti le az idézett kúriai határozat azt a jogszabályt, hogy „ha a hitelező lemond a követeléssel egybekötöbb oly zálogjogról, jelzálogról stb., amelyet a kezességvállalás előtt vagy azzal egyidőben, illetve kapcsolatban olyképen szerzett, hogy a kezes arra számíthatott, — a kezes f elszabadul annyiban, amenyiben a íőadós elleni követelésének átszállása következtében a követeléssel egybekötött jogok érvényesítésével kielégítést nyerhetett volna."1) *) A kúriai határozat szövege egyező a Polgári Törvénykönyv törvényjavaslata (1914) 980. §-ának indokolásával. (Indokolás III. k. 149. 1.) 80
