Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám

A Rajna- és Duna-menti városokban a sváb tükör éreztette erősebben hatását. E városokban egyfelől a sváb, másfelől a bajor-, és osztrák tartományi jog alapján gazdasági érdekeiknek megfelelően kölön-külön városi jog alakult ki.10) E városi jogok közül nagyobb jelentőséggel bír a kölni,11) freiburgi12) és bécsi jog.13)A kölni jog a kereskedők jogai és szabadságai tekintetében mintául szolgált ugyan a freiburgi jognak, de újabb kutatások megállapították, hogy a felsőrajnai és sveiczi városok anyajoga mégis a freiburgi és nem a kölni jog volt.14) A bécsi jog forrásul szolgált a cseh- és morvaországi bányavárosoknak, melyek közül különös fontossággal bírt a morvaországi Iglau bánya- és városjoga, amelyhez e város 1249-ben jutott.15) Iglau jogát kapta IV. Bélától Selmecbánya és az rövidesen anyajoga lett az alsómagyarországi, majd 1327 óta a felsőmagyarországi bányavárosoknak is. Bécs város joga befolyást gyakorolt azután hazánkban még Pozsony és Buda jogára is. Jogközlés útján eljutott Buda joga16) Komáromba 1265-ben, továbbá Kassára 1347-ben és Zsolnára 1357-ben, majd Bártfára 1370. és Eperjesre 1374-ben, végül Privigyére 1382-ben s közvetve Iglóra és Kiszebenbe 1405-ben, ahová átültetést nyert megint a kassai jog. Az alföldi városok, mint Debrecen,17) Miskolc szintén a budai joggal éltek és a budai jog alapján készült Zsigmond alatt a tárnoki jog is. A jogközlés a XIV—XVI. századokban sűrűn fordul elő városainkban és érdekes, hogy egyes városok rövid időn belül két-, sőt háromféle jogot is vettek át, pld. Zsolna átvette Teschen jogát, majd 1357-ben Budáét és 1387-ben Korponáét, avagy Kisszeben először a szepesi joggal (1377), utóbb (1405) a budai jog alapján álló kassai joggali élt. Lőcse eleinte a szepesi jogot, utóbb (XVI. század) közvetlenül a magdeburgi jogot használta. Az erdélyi szász városokban külön jog nem is alakult ki, hanem az Altenberger kódexben találjuk a régi nürnbergi, magdeburgi és iglaui jogoknak egyszerű egybeállítását.18) 10) Lásd u. o. i. h. a sváb tükör .jogközlésének leszármazási táblázatát. n) Stein: Aktén zur Geschichte u. Verwaltung der Stadt Köln im XIV. u. XV. Jh. 1893/95. I. II. K. li2) Rietschel: Neue Studien über die álteren Stadtreehte von Freiburg i. B. 1907. (Festgabe Thudichum.) 13) Tomaschek: Rechte u. Freiheiten der Stadt. Wien. 1877/79. 14) Stein i. m. 15) Tomaschek I.: Der Oberhof Iglau in Máhren und seine Schüffensprüche au.s dem XIII. u. XIV. Jahrhundert. Innsbruck, 1868; ugyan e szerzőtől lásd még „Das alte Bergrecht von Iglau u. seine bergrechtliche Schöffensprüche. Wien, 1897. 16) V. ö. Davori Relkovic Neda: Buda város jogkönyve. Budapest, 1905. 30. 1. 17) Iványi Béla: Debrecen és a budai jog. Debrecen, 1924-ben megjelent éritékes tanulmányában konkrét adatokkal igazolja a budai jog alkalmazását Debrecenben. 18) Lindner Gusztáv: A sváb tükör az erdélyi szászoknál. (Erdélyi Múzeum, 1884. évfolyam és lásd még Ung. Magazin I. K Pozsony, 1781.) Lindner ki is adta 1885-ben az Altenberger-féle kódex nagyszebeni kéziratát. Az egybeállító Altenberger a XV. sz.-ban nagyszebeni bíró és kamaragróf volt.