Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám

A városi partikuláris jogok hazánkban kivétel nélkül a külföldi városi jogok és a territoriális természetű Sachsenspiegel és Schwaben<spiegel alapján alakultak ki. E tekintetben Demko,19) Király20) és Davori Relkovic21) megdönthetetlen bizonyítékokat hoztak fel arra nézvei, hogy városaink joga nem önálló fejlődés eredménye. Wenzel Gusztáv22) azon álláspontja, hogy „a magyarországi városjogok nem a külföldről kölcsönzöttek, hanem a magyar királyok privilégiumainak alapjáiv magyar törvények oltalma és biztosítása alatt keletkeztek" volna, m& már teljesen tarthatatlan és elavult. Megdőlt továbbá Timon Ákos azon nézete is, hogy „az első városi jogok, aminő volt a budai s Selmecbánya* stb. önállóan magyar talajon fejlődtek ki."23) A városi jogok hazája Németország volt, azoknak főforrását ott keli keresni, azonban látunk bennük a hazai és helyi viszonyoknak megfelelő újításokat, módosításokat, sőt egész önálló eredeti jogfejlődést is. Az ugyanazzal a joggal élő városok érdekeik megvédése céljábóf egy-egy városi szövetséget alkottak. Ilyen városi szövetség állott fenn az alsó- és felsőmagyarországi bányavárosok, vagy a XIII. szepesi város, vagy a felsőmagyarországi V. sz. kir. város (Kassa, Eperjes, Kis~ szeben, Bártfa és Lőcse, melyekhez utóbb, mint hatodik Késmárk csatlakozott) között. A városi partikuláris jogokat Németországban és Flandriában „Willkühr, Willeküre, Keure, Chorae"-nék nevezték és nálunk is ismeretes a Zipser Willkühr elnevezés. A Willkühr a cüren, keuren igétől származik és megfelel a latin „statuere"-nek, ennélfogva Willkühr, mint főnév statútumot, vagyis szabályrendeletet jelent.24) A legrégibb városi jogkönyvünk a Selmecbányái, mely XIII. századbeli; azután következik a Zipser Willkühr 1370, majd a pozsonyi jogkönyv a zsidó joggal, 1371-ből és végül a budai jogkönyv, melynek egyes részei különböző időkből származtak reánk és összeírásuk Zsigmond király korában történt. 19) Demkó i. m. és lásd még „A szepesi jog (Zipser Willkühr)" e. akae értekezését, Bpest, 1891. 20) Király János: Pozsony város joga a középkorban. Pozsony, 1892. 21) Davori Relkovic Néda: Buda város jogkönyve (Ofner Stadtrecht). Budapest, 1905. 22) Wenzel G.: Magyarország városai és város jogai a múltban és jelenbe* c. akad. értekezés. Budapest, 1877. 23) Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Hatodik kiadás. Budapest, 1919. 311. 1. 24) Demkó K.: A felsőmagyarországi városok életéről a XV—XVII. században. 8. lap. 4