Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A közszolgálati alkalmazás erkölcsi akadályának elhárítása kegyelmi úton

jogterületén a kegyelmezés jogának elvi korlátlanságát, hanem azt vitatja, hogy a kegyelem gyakorlásának ezen a jogterületen csak anynyifoan van helye, amennyiben azt törvényes jogszabály kifejezetten megengedi, illetőleg amennyiben azt bizonyos joghátrány elhárítása tekintetében hosszú idő óta követett gyakorlat (szokásjog) tételes jogszabály hiányában is biztosította a fejedelem számára. Az 1883:1. t.-c. 1. §-ának b) pontjában foglalt akadály elhárítását tételes jogszabály kifejezett rendelkezése nem vonja a kegyelmezés jogkörébe, de az ötven éves alkotmányos gyakorlat a királyi kegyelem ilyen tárgyú megnyilatkozására számos példát mutat. A valóság erejével ható közjogi szokásjog előtt tehát a kegyelmezés jogkörét legszűkebbre vonó álláspont is kénytelen meghajolni és ebből az álláspontból kiindulva sem tehető vitássá, hogy a kegyelmezés jogköre — a fentebb megjelölt korlátok között — a közszolgálati alkalmazás erkölcsi akadályának elhárítását felöleli. VI. A közszolgálati alkalmazás erkölcsi akadályának elhárítása kegyelmi ténnyel természetesen csak alkotmányos úton: miniszteri előterjesztésre és miniszteri ellenjegyzés mellett történhetik. A kegyelmi elhatározás feltételeinek alkotmányos elbírálása tehát elsősorban a miniszter feladata. A miniszteri előterjesztéssel kapcsolatban mindenkor nyomatékos szempont volt az, hogy a kegyelmi tény a mindenkire kötelező és céltudatos megfontoláson nyugvó törvényes parancs rendelkezésének érvényesülését függeszti fel. A törvényes rendelkezés felfüggesztésének a gyakorisága pedig egyrészt veszélyeztetheti a törvény célját, másrészt arra is alkalmas lehet, hogy a közvélemény előtt a törvény előtti egyenlőség eszméjének érvényesülésébe vetett hitet elhomályosítsa. E mellett a szempont mellett különös figyelmet érdemel napjainkban az is, hogy a kegyelem ilyen tárgyú megnyilatkozása kétségen kívül hátrányt jelentene azokra, akik — bár a közszolgálati alkalmazás erkölcsi és egyéb feltételeinek teljesen megfelelnek — hibájukon kívül mégsem kaphatnak alkalmaztatást. Az egyéni méltánytalanság kérdésén túl1 súlyos közérdekű szempontok mérlegelésén fordul meg tehát a kegyelmi kérelem alkotmányos elbírálása. Ez az oka annak, hogy a felelős tényezők még a különös méltánylásra érdemes esetekben is csak a legkivételesebb körülmények közt tekintik indokoltnak a közszolgálati alkalmazás erkölcsi akadályának elhárítását. Pusztai Jánox. Sí