Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A közszolgálati alkalmazás erkölcsi akadályának elhárítása kegyelmi úton

Mai jogunk szerint lehet-e örökbefogadás utján nemességet szerezni? Ma már a nemesi rendhez való tartozásnak nem sok gyakorlati je­lentősége van s a nemességen alapuló megkülönböztetésnek még ezidő­szerint fenntartott néhány maradványa is hova-tovább kiszorul jog­rendszerünkből. Ezt tekintve tehát nem látszik hasznos munkának épen. a nemesi állás megszerzésének kérdésével foglalkozni. Azonban különös elvi jelentőséget nyert ez a kérdés az államfői ha­talom ideiglenes rendezésével kapcsolatban s így mindenesetre meg­beszélést és megvitatást érdemel még akkor is, ha gyakorlati fontossá­gára nézve talán nem: is sorolható jogrendünk legégetőbb kérdései közé. Induljunk ki a Hármaskönyv vonatkozó rendelkezéséből, mely sze­rint: „... még más módon is lehet valaki nemessé; örökbefogadás út­ján: amikor tudniillik valamelyik úr vagy nemes valamely parasztot vagy nem nemest fiaként örökbefogad és fekvő jószágainak utódjává és örökösévé rendel; ha az ilyen örökbefogadáshoz a királyi jóváhagyat járul és ezt a jószágaiba való törvényes beiktatás is követi." (Mivel az örökbefogadásnak épen úgy, mint a fiúsításnak királyi jóváhagyás mel­lett adomány ereje van, a nem nemes és ennek fiai igazi nemesek számába jönnek.) (I. rész, 8. cím.) Ez az örökbefogadással kapcsolatos jóváhagyási jog mint királyi felségjog illette uralkodóinkat (5250. IM. 1891. — Meszlény: Magy. magánjog. Grill-kiad. I. 2. r. 460. 1.) egészen a királyi hatalom gyakor­lásának 1918-ban bekövetkezett megszűnéséig. Az 1920:1. tc. az alkotmány válság után az államfői hatalom gyakor­lásának kérdését a kormányzói állás megszervezésével ideiglenesen ren­dezte. — Kérdés már most, hogy a kormányzó a nemességet is átruházd örökbefogadás esetén gyakorolhatja-e a királyt megillető jóváhagyási jogot, — más szóval, lehet-e mai jogunk szerint örökbefogadás útján, nemességet szerezni? Az 1920:1. tc. szerint a kormányzót is általában „a királyi hatalomé­ban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása" illeti meg, azonban bizonyos korlátozásokkal. (13. §.) Ennek a rendelkezésnek történelmi alapja van. A törvény javasla­tának indokolása szerint ugyanis: „A törvényjavaslat a kormányzót as alkotmánytörténelmünk praecedens eseteinek és különösen az 1446. évi 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom