Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám

talanul eltüntették. És ilyen hasonló eset volt Dollfuss osztrák kancellárnak 1934 nyarán történt meggyilkolása is. Ezen, többnyire politikai ízű, szervezetek által elkövetett bűncselekmények mellett még számtalan közönséges bűncselekménynek kollektív személyek által elkövetett példáira is lehet hivatkozni. Sokszor nem is a szervezetek tagjainak nagy számában, mind sokkal inkább elvetemült elszántságában rejlik az erő! A megszervezett hivatásos bűntevők cselekményeire számtalan példát lehet idézni! Az Északamerikai Egyesült Államok területén a bűnbandák által zsarolás céljából elkövetett emberrablások (például a Lindbergh-gyermek elrablása) mind iskolapéldái az ilyen bűncselekményeknek. A hivatásos bűntevők megszervezett bandái ott a legelképzelhetetlenebb bűncselekményeket követik el; bűnlajstromukon nagyarányú bankbetöréseket, pénzhamisításokat, értékpapirhamisításokat, minden elképzelhető vagyon elleni bűncselekményt, csempészés legváltozatosabb formáit, a narkotikumokkal való tiltott kereskedésnek számtalan módját, stb.-t találhatjuk.1) Az amerikai ú. n. gangszterekből álló szövetkezetek tagjai, de főként vezetőik, az ilyen forrásokból eredő jövedelemből gyakran a legfényüzőbb életet tudják maguk számára biztosítani. Ha nálunk Európában mások is a viszonyok e tekintetben és ha joggal állíthatjuk is, hogy nálunk az e fajta jelenségek, bűncselekményeknek ilyen szervezetek által való elkövetése ritka, mégis a tárgyilagos szemlélő kénytelen megállapítani, hogy sajnos, Európában is alig van jogterület, ahol az ilyen kriminalitás még egyáltalában nem ütötte volna fel a fejét. 3. A szervezetek által megvalósított kriminalitás azonban olyan lehetőségeknek veti előre árnyékát, amelyekre itt szintén reá kell mutatnunk. Sőt ezen lehetőségek egyike-másika már Európában is kézzelfogható alakot öltött, amire e helyütt részletesebben is reámutatni óhajtunk. A nagy gazdasági tömörüléseknek egymás közti harcában, sokszor ezeknek az alakulatoknak más tényezőkkel való küzdelmében a leglelkiismeretesebb önzésnek olyan példáit látjuk, amelyek ma ugyan büntetőjogilag még alig torolhatok meg, mégis kell, hogy a kriminalpolitikust gondolkodóba ejtsék. A napi sajtó lépten-nyomon idevágó eseményekről számol be, egyes szervezeteknek, iparvezérek irányítása alatt álló kapitalistatömörüléseknek ilyen garázdálkodásáról rántja le a leplet. De lássunk néhány példát e téren! A világháborút követő zavaros és puskaporos időkben, amidőn államok közti összeütközések lehetősége nap-nap után meg volt, és ma is, a napi sajtó híradásai szerint, ezekben az egyes nemzetekre sorsdöntő kérdésekben az utolsó szót gyakran nem az illető népek vezérei, hanem 1) Ezen kriminalitásnak rendkívül alapos leírását találjuk: Grassberger, Roland, Gewerbs- und Berufsverbrechertum in den Vereinigten Staaten von Amerika, Wien, 1933. 14