Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A mai Ausztria kialakulása és 1934-iki alkotmánya

nevezett előkészítő, a másodikba a határozó szervek. Előkészítik a törvényeket: az államtanács (Staatsrat), a szövetségi kultúrális tanács (Bundeskulturrat), a szövetségi gazdasági tanács (Bundeswirtschaftsrat) és a tartományi tanács (Lánderrat), míg határozó, tehát tulajdonképeni törvényalkotó szerv a szövetségi gyűlés (Bundestag). Az államtanács legkevesebb 40 s legfeljebb 50 tagból álló testület, melynek a tagjai az államtanácsos (Staatsrat) címet viselik. Ennek a testületnek nincsen bizonyos számú évekre meghatározott mandátuma, hanem a netán megüresedő helyek időről-időre töltetnek be. A tagok kinevezésének joga a köztársasági elnököt illeti meg és tíz évre szól. Kinevezhetők: érdemes, jellemes, olyan állampolgárok, akikről eddigi magatartásuk és munkásságuk alapján feltételezhető, hogy az állam feladatai iránt teljes megértéssel viseltetnek. Ámbár az államtanács tagjainak a kinevezése nincs ahhoz kötve, hogy azt a kormány javasolja, az egyes kinevezéseket mégis a szövetségi kancellár ellenjegyzi. Az államtanács hatáskörébe tartozik a kormány által megvitatásra (tehát nem döntésre) eléje terjesztett törvényjavaslatok feletti véleményadás, aztán a politikai jellegű államszerződések, valamint egy-egy tartománygyűlés netáni feloszlatására stb. irányuló javaslatok megvitatása. Az államtanácsosi funkció korhatárhoz kötve nincsen. A szövetségi kulturális tanács legkevesebb 30 és legfeljebb 40 tagból áll, akik a törvényesen elismert egyházak, azután az iskolai és népnevelési intézmények, a tudomány és a művészet képviselőiből rekrutálódnak. E tanács tagjai kell, hogy legalább 26 évesek legyenek. Különös súlyt vetnek arra, hogy a nevelési csoportból a tanácsban résztvevők közt a szülők is megfelelő szóhoz jussanak. Elvileg ki van mondva továbbá, hogy a kulturális tanácsba történő delegálás külön törvényben lesz szabályozva, de ezt egyelőre még nem bocsátották ki, úgy, hogy jelenleg a tagok a "köztársasági elnök kinevezése alapján vesznek abban részt. A szövetségi gazdasági tanács 70—80, legalább 26 éves tagból áll, akiket szintén egy kibocsátandó törvény fog majd az alábbi csoportok tagjaiból delegálni (tehát most még szintén államfői kinevezés alapján élvezik a megbízatásukat). Az egyes foglalkozási csoportok, amelyek itt éppúgy, mint a kulturális tanácsnál, a rendi állam alapelveit kívánják megvalósítani, a következők: mező- és erdőgazdaság, nagyipar és bányászat, ipar, kereskedelem és közlekedés, pénz-, hitel- és biztosításügy, szabad foglalkozások és közszolgálat. Az egyes csoportok közötti megoszlás azok számbeli aránya alapján, de mégis akként történik, hogy minden csoportnak legalább három képviselője legyen, úgy a kulturális, mint a gazdasági tanács tagjainak a megbízatása hat évre szól. A tartományi tanácsba minden tartomány főnökét (Landeshauptmann) és a tartományi pénzügyek vezetésével megbízott főtisztviselőt, Bécs városa részéről pedig a polgármestert és az az által kijelölt pénzügyi delegátust hívják meg. A most említett négy állami szervezet tehát a törvények előkészítésével, illetve a minisztérium által szövegezett törvényjavaslatok meg102